Jövőre közel 70 milliárd forint innovációs pályázati forrásra számíthatunk

Cél, hogy kialakuljon egy nyitott, inspiráló, hazai innovációs környezet, amelyben egyre több magyar vállalkozás válik képessé saját fejlesztésű termék létrehozására. Ez lehet a hazai kkv-k egyik legfőbb kitörési pontja – minderről Birkner Zoltán beszélt az Origónak. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési Hivatal vezetője szólt arról is, hogy a magyar gazdaság és a társadalom számára ugyancsak elemi érdek, hogy a kkv szektor saját termékeket kifejlesztve és azokat a belföldi és nemzetközi piacra juttatva, sokkal erőteljesebben tudjanak bekapcsolódni az innovációs értékteremtésbe.

A napokban zárult a 2018-as esztendőt, amelyből félévet már a hivatal élén töltött. Hogy telt az elmúlt 6 hónap? Mi volt a legégetőbb feladat?

Folyamatos a szakmai vita a kutatás, fejlesztés és innováció magyarországi jövőjéről, de ez így természetes, ha egy rendszert újjá kell szervezni. A legfontosabb feladatom az volt a kinevezésemkor, hogy a folyamatban lévő ügyeket, pályázatokat mihamarabb lezárjam. Ez teremti meg az alapját ugyanis az innovációs élet új időszámításának, amit a hosszú távú fenntarthatóság, a hatékony működtetés és forrásfelhasználás, a széles körű hozzáférés és a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások, valamint egyetemi KFI centrumok kiemelt támogatása keretez.

Birkner Zoltán: Inspiráló innovációs környezet kialakítása a cél Csudai Sándor - Origo

Az ITM létrejöttével most lehetőség nyílik egy teljes körű innovációs stratégia kidolgozására. Lehet-e már tudni a legfőbb sarokköveket? Hogyan épülhet föl a mainál hatékonyabb innovációs környezet Magyarországon?

Magyarországon most minden lehetőség adott az innovációs képesség fokozásához: stabil a makrogazdasági környezet, alacsony az infláció, az uniós átlagot jóval meghaladja a GDP növekedésünk és rekordszintű a foglalkoztatás is.

Cél, hogy kialakuljon egy nyitott, inspiráló hazai innovációs környezet, amelyben egyre több magyar vállalkozás válik képessé saját fejlesztésű termék létrehozására. Ez lehet a hazai kkv-k egyik legfőbb kitörési pontja.

Épp ezért kiemelt figyelmet fordítunk a kis- és közepes vállalatok innovációs képességének fejlesztésére, a pályázati források biztosítása mellett innovációs szolgáltatások elindításával is. A rendszer hatékonyságát tiszta profilú szervezetek létrehozásával, jól körülhatárolt feladatokkal és hatáskörökkel, a párhuzamosságok megszűntetésével kívánjuk elérni.

Konkrétan mely tudományterületek, ágazatok azok, amelyekre érdemes fókuszálnunk a következő években?

Ami az iparági hangsúlyokat illeti, az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinációjával jelenleg is készül hazánk új KFI stratégiája, ez jelöli majd ki a prioritásokat. Várhatóan ilyen lesz az egészségügy, a gyógyszeripar fejlesztése, a gazdaság minden területének intenzív digitalizációja, az agrárium innovatív fejlesztése, a vízgazdálkodás, a környezetipar és természetesen a gyártó ágazatok átfogó korszerűsítése.

Hogyan értékeli a most lezárt pályázati ciklust? Voltak-e kiemelkedő eredmények?

A hivatal 2018-ban 80 milliárd forint pályázati forrással támogatta a magyar KFI rendszer fejlődését. Palkovics miniszter úrral közösen döntöttünk arról, hogy a rendelkezésre álló 72 milliárd forintos NKFI Alaphoz képest több támogatást kapjanak a szereplők, hiszen kiemelten fontos a kutatás-fejlesztési- és innovációs tevékenységek dinamizálása.

A támogatás kétharmada vállalatokhoz, egyharmada alapkutatásokat végző kutatókhoz, kutatócsoportokhoz és egyetemekhez került. Utóbbiak közül csaknem minden harmadik, a cégek közül majdnem minden második pályázó sikeresen szerepelt a kiírásokon.

A közel ötven százalékos pályázati sikerarány pozitív üzenet a cégeknek, miszerint érdemes innovációra, fejlesztésekre erőforrást koncentrálniuk.

"A közel ötven százalékos pályázati sikerarány pozitív üzenet a cégeknek, miszerint érdemes innovációra, fejlesztésekre erőforrást koncentrálniuk" Csudai Sándor - Origo

A kkv-k kerülnek kiemelt fókuszba a következő években. Mit várhatnak az új rendszertől? És a többi szereplő mire számíthat? Paradigmaváltásra készülnek?

Ma a hazai innováció jelentős része nagyvállalatoknál folyik, mellettük a kkv-k innovációs teljesítménye eltörpül. A magyar gazdaság és a társadalom számára is elemi érdek, hogy a kkv szektor saját termékeket kifejlesztve és azokat a belföldi és nemzetközi piacra juttatva, sokkal erőteljesebben tudjanak bekapcsolódni az innovációs értékteremtésbe. Célunk olyan támogató környezet kialakítása, amelyben a szereplők egymást erősítik, és a forrásokat a lehető legeredményesebben és leghatékonyabban tudjuk közösen felhasználni. E cél elérése érdekében széles körűen megszólítjuk az innovációs rendszer szereplőit, kikérve a véleményüket az eddigi tapasztalatokról, pályázati konstrukciókról.

Terveink szerint 2019-ben nagyságrendileg 70 milliárd forint pályázati forrás áll majd a cégek rendelkezésére, ez sokkal több, mint az elmúlt évek átlaga, ráadásul ez az összeg közvetlen brüsszeli forrásokból tovább bővíthető.

Alma matere a Pannon Egyetem. Mire számíthatnak a hazai egyetemek az átalakuló innovációs struktúrától?

Meggyőződésem, hogy az újjá formálódó innovációs rendszerben az egyetemeket kell középpontba állítani. Ők az innováció kulcsszereplői: rendelkeznek elméleti és gyakorlati tudással, szakembereket képeznek a piaci szereplők számára, megfelelő kutatói kapacitással bírnak, van infrastruktúrájuk és nemzetközi kapcsolatrendszerük, többségük aktívan együttműködik a vállalkozói szférával is. Ha már szóba került a Pannon Egyetem, nekik több mint 100 piaci együttműködésük, projektjük fut párhuzamosan. Az egyetemek profilja szükségszerűen változni fog, sokkal összetettebb, markánsabb, a piaci igényekre gyorsabban reagáló szereplőkké kell válniuk, így tehetők a megújuló innovációs ökoszisztéma motorjaivá.

A startupok fölkerülnek a hivatal stratégiai térképére?

Természetesen, hiszen számunkra az innovációs közösség minden szereplője egyaránt fontos.

A vállalkozói szemléletet már a középiskolásokkal érdemes megismertetni, akár tananyagok szintjén is.

Megtartottuk a startup tanácsadói testület alakuló ülését, amely a témával kapcsolatos elképzelések kibontakozását aktív háttérmunkával segíti a jövőben. Célunk itt is ugyanaz, mint vállalati szinten: az igények pontos felmérése és egy ahhoz illeszkedő, valódi támogató környezet kialakítása.