Marco Polo kora visszatér?

Lorenzo Richelmy in a scene from Netflix's "Marco Polo." Photo Credit: Phil Bray for Netflix.

Marco Polo világa visszatér - Háború, stratégia és amerikai érdekek a 21. században címmel izgalmas könyv jelent meg Eurázsia 21. századi felértékelődéséről, és az ezzel járó elkerülhetetlen civilizációs konfliktusokról. Az új szuperkontinens létrejötte a vesztfáliai államrendszer gyengülését, és a múltban gyökerező ázsiai birodalmak előtérbe kerülését jelenti majd, legalábbis a szerző, Robert D.Kaplan szerint.

A Marco Polo kora visszatér című bestsellerében Robert D. Kaplan izgalmasan mutatja be Eurázsia felemelkedését és a világ várható geopolitikai folyamatait. A héten magyarul is megjelent kötetben szereplő értékelést történelmi példák színesítik, és az elmúlt évtizedek több fontos politikai eseményére is találunk véleményeket és válaszokat.

A könyv amerikai nézőpontból tárgyalja a geopolitikai körülményeket – az alapjául szolgáló tanulmány a Pentagon Kockázatértékelési Hivatala számára íródott –, ami az Egyesült Államok nagyhatalmi szerepe miatt részben előny, ám a többféle nézőpont hiánya miatt időnként hátrány is lehet.

Robert D. Kaplan 18 népszerű külpolitikai és útikönyv szerzője, jelenleg a Center for a New American Security vezető munkatársa, a Eurasia Group vezető tanácsadója és az amerikai tengerészet közigazgatási paneljének tagja.

A Foreign Policy magazin két alkalommal a világ „Top 100 Globális Gondolkodója" közé választotta.

Könyvében értően elemzi nemcsak az események geopolitikai és hadászati láncolatát, hanem politikusok és a politikatudomány több kiemelkedő tudósának (Henry Kissinger, Samuel Huntington, John Mearsheimer) munkásságát is.

Kaplan úgy látja, hogy a világ a komparatív anarchia korához közeledik.

A regionális konfliktusok kiszélesednek, nemzeti és azon belüli csoportok versengenek egymással. A technológiai fejlődés pedig új frontokat nyit.

Kínát és Indiát a történelem során a Himalája elhatárolta egymástól, mostanra azonban ez az akadály gyakorlatilag megszűnt. Nem léteznek többé tisztán regionális problémák.

Forrás: Origo

A globalizáció pedig nem feltétlenül jelent növekedést és stabilitást, csak rengeteg gazdasági és kulturális kapcsolatot. Ezek ugyanakkor akár fel is erősíthetik a geopolitikai instabilitást. A szerző szerint a földrajzi adottságok miatt az Egyesült Államoknak a vezetés a sorsa.

A 20. század a nagyságról szólt, nagy ipari államok nagy hadseregeiről, míg a 21. század a kicsiség ideje, amikor a különböző kiber- és információs eszközök csökkentik az állami hatalmat.

A globalizáció az utópisztikus ideológiák felbukkanásának veszélyét hordozza, mert gyengíti a hagyományos területi és etnikai kötődéseket, és erősítheti a káosz kialakulását. A legnagyobb félelem az, hogy valamilyen utópisztikus ideológia kerül egy félelmetes hatalom kezébe - véli Kaplan.

A kínai történelem következő harminc éve várhatóan nem lesz olyan nyugodt, mint az előző harminc volt.

Kínát felvilágosult, ugyanakkor konzervatív és kockázatkerülő autokraták és technokraták vezették, így kétpárti konszenzus alakult ki Washingtonban Kínával kapcsolatban. A kínai társadalom azonban időközben összetettebbé vált, a vezetés még inkább központosítottabb lett, a gazdaságnak folyamatos stimulálásra van szüksége. A szerző szerint

a Közel-Kelet és Afrika után Kínában is összetűzés alakulhat ki, elsősorban a központi terület és az eltérő etnikumok által lakott, nyersanyagokban gazdag és az új selyemút szempontjából is növekvő jelentőségű kínai periféria között, ami egész Közép-Ázsiát magával ragadhatja.

És hogyan került Marco Polo és világa a címbe? Úgy, hogy a szerző szerint a nagy felfedező hajdani utazása rámutat Eurázsia várható geopolitikájára. Visszafelé vezető hajdani útvonala ugyanis lefedi a 21. század elejének geopolitikai fókuszát: az Indiai-óceánt a Perzsa-öböltől a Dél-kínai-tengerig.