Társaságok tulajdonosi körében sokszor felmerül az igény, hogy akár a megváltozott pénzügyi kilátások, akár többlet likviditásigény miatt év közben hozzájuthassanak a társaság korábban felhalmozódott, de osztalékként felosztani még nem rendelt eredményéhez. Az előző év eredményéről kizárólag egy alkalommal, a mérleget elfogadó éves taggyűlés alkalmával lehet dönteni, és ekkor van mód akár az adott év, akár a korábbi évek eredményének terhére történő osztalékfizetés elhatározására is.
Ha az év hátralevő részében a tulajdonosok mégis úgy látják, hogy nagyobb összegű tőkekivonásra lenne szükségük, úgy ennek egyetlen járható útja van: osztalékelőleg megállapítása.
Márpedig az osztalékelőleg fizetésének feltétele a közbenső mérleg elfogadása, amelynek összeállításával és könyvvizsgálatával együtt járó macera a gyakorlatban sokszor lehetetlenné tette, vagy legalább is jelentősen elnehezítette ezen finanszírozási igény gyors és egyszerű kielégítését.
Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető társasági jogásza szerint úgy tűnik, a fenti problémák már orvosolhatóak. A változáshoz nem kellett más, mint egy jó pár évvel ezelőtti, elvi jogesetté vált bírósági döntés, a számviteli törvény két évvel ezelőtti módosítása, valamint a gyakorlat módosulása. A hivatkozott bírósági döntés kimondta: egy részvénytársaság éves közgyűlésének az osztalék kifizetési időpontjára vonatkozó határozata később, újabb közgyűlésen módosítható.
Azaz a közgyűlés jogosult arra, hogy az osztalékfizetés keretében hozott saját határozatát a későbbiek során módosítsa.
Nem kell a döntés szövegétől messzire elrugaszkodni egy olyan értelmezéssel, mely szerint a tagok nem csak arra jogosultak, hogy az osztalékfizetés időpontját, hanem akár annak mértékét is módosítsák egy későbbi határozatukkal.
A hivatkozott bírósági döntésből azonban nem következik, hogy bármely taggyűlési döntés utólag módosítható,
hiszen az olyan társasági döntések esetén, amelyek a cégjegyzék tartalmát, annak az oda bejegyzett adatait érintik, figyelemmel kell lenni a cégeljárási szabályokra is, vagyis egy cégjegyzéki adatot érintő változás időpontja nem lehet későbbi, mint a változás bekövetkeztének időpontja.