A dán Saxo Bank 2018-ban is előállt azokkal a jövő évre vonatkozó jóslatokkal, melyek az elemzői szerint a legdurvábbnak számítanak. Ezek olyan lehetséges forgatókönyvek, melyeknek van alapjuk, azonban csekély esély, hogy valóban be is következnek. Annyiban viszont kétségkívül izgalmasak, hogy jól mutatják, milyen trendek azonosíthatók a világban, és ezeknek milyen radikális következményei lehetnek.
A jóslatok súlyát érzékelteti, hogy a bank vezető közgazdásza, Steen Jakobsen jelezte,
ideje felébrednünk, és elkezdenünk meghozni a szükséges reformokat. Nem azért, mert ezt akarjuk, hanem azért, mert elengedhetetlenek.
Íme, a lista legizgalmasabb elemei.
A Saxo szerint a fenntarthatatlan európai államadósságok, illetve a kontinens politikai mozgásai, kiegészülve az Európai Központi Bank (EKB) emelkedő kamataival és a gyenge gazdasági növekedéssel, végül oda vezethetnek, hogy az Európai Unió bejelent egy komoly adósság-elengedési projektet.
Ahogy a likviditás szűkül, az olasz költségvetési válság kiújul, és a görög gazdasági helyzet egyaránt lehúzza a régióba vetett bizalmat,
eljöhet az a pont, amikor az uniós hozzáállás az államadósságokhoz radikálisan megváltozik.
Ha pedig mindehhez hozzávesszük az uralkodó elitek elleni politikai fellépéseket is, nem lehet kizárni, hogy az EU húz egy nagyot, és végül jelentős hitelek elengedése mellett dönt.
Az angol font lehetséges összeomlásának víziója egyáltalán nem új, és 2018-ban is volt már olyan elemzés, amely úgy látta, nem a (megállapodás nélküli) brexit okozza a legnagyobb kockázatot.
A Saxo szerint elképzelhető, hogy 2019-ben választásokra kerül sor Nagy-Britanniában, és a Jeremy Corbyn vezette Munkáspárt kerül hatalomra.
Ez azonban olyannyira megrengethetné a piaci bizalmat, hogy az emelkedő inflációval, illetve a bezuhanó befektetői hangulattal együttesen paritásig nyomhatja le az angol font árfolyamát. Font/dollár paritásra egyébként még soha nem volt példa a történelemben.
Az idei évben a GE adósságválsága komoly publicitást kapott – főleg, hogy a papír az idei év egyik legrosszabbul teljesítője volt –, azonban arról már kevesebb szó esett, hogy más nagy cégek is komolyan ki vannak téve a hitelállományok felőli fenyegetésnek. A Saxo szerint az egyik ilyen a Netflix.
A bank jóslata szerint eljöhet a pillanat, amikor a befektetők elkezdenek aggódni a Netflix fizetőképessége és a 10 milliárd dollárt meghaladó adósságállománya miatt,
aminek következtében a cég finanszírozási költségei megduplázódnak.
Egy ilyen folyamat pedig lehúzhatja a vállalatot, mivel hátrányba kerül az olyan jelentős versenytársakkal szemben, mint a Disney, amely beindítja a saját videostreaming szolgáltatását.
A jóslatok következő állomása Ausztrália, ahol 27 év óta először üthet be recesszió, ha az ingatlanárak beszakadnak, szétzúzva ezzel a háztartási vagyonokat és a belső fogyasztást.
Egy ilyen forgatókönyv szerint a folyamat szakadást indíthat el az ingatlan beruházásokban is, ami pedig végül az ország bankjait is eléri.
A Saxo szerint ebben az esetben az ausztrál bankok képtelenek lesznek segítség nélkül működni, vagyis be kell avatkoznia a jegybanknak (Reserve Bank of Australia), amely mennyiségi lazításhoz folyamodhat, vagyis eszközvásárlások segítségével kezdheti el növelni a likviditást.
Az európai felfordulás Németországot is elérheti, és Európa legnagyobb gazdasága akár recesszióba is csúszhat 2019-ben – mondja a Saxo Bank. Ennek elsődleges oka az lehet, hogy a gyenge gépjárműeladások bajba sodorják Németországot.
A Saxo rámutatott, 2040-ig az új autók 55 százaléka már elektromos lehet,
és Németország – globális autóipari éllovasként – eddig igencsak le van maradva az új trend mögött. A recesszió akár már a jövő év harmadik negyedévében beüthet, amennyiben az autóeladások gyengélkedése folytatódik.
Egyébként 2018-ban voltak olyan elemzések, amelyek rámutattak, Németország gyakran más európai országok kárára tartja fenn az erejét, ami rendszerszintű problémákat is okozhat az eurózónában.
A Saxo talán legizgalmasabb jóslata maradt a végére. Ez arról szól, hogy az olyan nagy nemzetközi szervezetek, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vagy a Világbank hátat fordíthatnak a GDP-nek mint mérőszámnak, és sokkal inkább a termelékenységet tekinthetik a legfontosabb növekedési standardnak.
A szakértők hangsúlyozták, az említett szervezetek úgy érvelhetnek, hogy
a GDP nem képes hatásosan mérni például a környezeti tényezőket vagy az emberek egészségét.
Ezek pedig egyre fontosabbak lesznek olyan rendkívül gyorsan fejlődő és növekvő gazdaságokban, mint például India.
Következésképpen sokkal izgalmasabb lehet, hogy a termelékenység hogyan függ össze az emberek boldogságával és egészségével, vagyis nem kizárható, hogy az IMF és a Világbank új eszközökhöz nyúl annak érdekében, hogy pontosabban tudja mérni egy ország gazdasági teljesítményét és annak széleskörű hatásait.