A szén iránti globális kereslet kitartóan stabil lesz a következő öt évek során, azonban csupán 1 százalékkal fog bővülni 2017 és 2023 között – mondja legutóbbi jelentésében a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Ez a stagnálás várhatóan kitart majd, ahogy a fejlett országok távolodnak a fosszilis tüzelőanyagoktól, míg India és más feltörekvő gazdaságok egyre több szenet használnak föl.
A két oldal tehát kiegyenlíti egymást. Míg számos ország építi le a szénalapú energiatermelést a klímaváltozási célok elérése érdekében, addig más országokban a szén továbbra is a leginkább preferált nyersanyag marad – hangsúlyozta az IEA.
A számok tekintetében az IEA arra számít, hogy 2023-ban a világ teljes szénfogyasztása 5,4 milliárd tonna lesz.
Ezen a szinten a szén a világ energiaellátásnak 25 százalékáért felelne, ami alig marad el a jelenlegi 27 százalékos aránytól.
A szervezet emellett kiemelte, az olcsó és tisztább földgáz, illetve a megújuló energiák a jövőben is egyre nagyobb részesedést fognak elszívni a széntől a globális energiamixben.
Fontos azonban, hogy a világ legnagyobb szénpiacának számító Kínában egyre jobban csökken majd a kereslet a következő években, ami igen erős ellenszelet jelent majd a nyersanyagnak. Az IEA prognózisa szerint a világ második legnagyobb gazdaságának fogyasztása 2023-ig minden évben nagyjából fél százalékkal zsugorodhat. Ennek egyik legfőbb oka, hogy Peking egyrészt folyamatosan igyekszik átállítani a gazdaságot egy fogyasztás-orientált modellre, aminek a hátterében az is megfigyelhető, hogy az ország nagyvárosai igen erőteljes légszennyezettségtől szenvednek.
Mindeközben az IEA szerint India étvágya évente 4 százalékkal nőhet 2023-ig.
Ez egyébként valamivel alacsonyabb lenne, mint az elmúlt évtizedben tapasztalt, 6 százalékot meghaladó bővülés.
India kereslete azonban így is 150 millió tonnával erősödhet 2023-ig, ami azt jelenti, hogy az ország felel majd a legnagyobb abszolút növekedésért.
Általában elmondható, hogy a kereslet a délkelet-ázsiai régióban nő majd a legerősebben, ahol olyan országok, mint a Fülöp-szigetek és Vietnám új szénerőműveket építenek annak érdekében, hogy támogassák a gazdasági fejlődést. A térség fogyasztása várhatóan 5,7 százalékkal bővül majd 2023-ig az IEA szerint.
Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban és Európában a szénkereslet több mint 2 százalékkal csökkenhet,
ahogy a fejlett gazdaságok egyre lendületesebben zárják be a szénerőműveket, és állnak át földgázra és megújuló energiaforrásokra.
Bár a magas kereslet és a szűk kínálat felnyomta a szén árát, ez mégsem eredményezte az új bányákba irányuló beruházások fölpattanását – mondja az IEA. Ez nagyrészt azért van, mert egyre több helyen komoly ellenállásba ütközik a szektor a klímaváltozás miatt, ráadásul a jövőbeni kereslet is sokszor igen bizonytalan.
A legutóbbi mélyrepülés pedig számos bányacéget csődbe vezetett, és sok befektetőt is a pálya szélére tolt.
Ez utóbbi annak is betudható, hogy a bankok, a biztosítótársaságok, a hedge fundok és más intézmények a fejlett gazdaságokban a profiljukra is igyekeznek vigyázni. A világ számos helyén ugyanis minden vállalat komoly nyomás alá kerül, amely szénhez kapcsolódó befektetéseket hajt végre.