Mindent összevetve, a kormányok és az üzleti szektor összesen 1800 milliárd dollárt öntött tavaly az energiaiparba, és ebben benne vannak az infrastrukturális beruházások is – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) most kiadott jelentéséből. Ez azt jelenti, hogy a globális energiaszektorba fektetett tőke mennyisége 2 százalékkal csökkent a 2016-os szinthez képest – inflációval korrigálva. Ráadásul az IEA véleménye szerint ez a trend várhatóan nem is fog megfordulni.
A jelentés szerint a kormányok egyre nagyobb arányban vettek részt a beruházásokban. Állami tulajdonú vállalatok feleltek ugyanis a teljes befektetett összeg 40 százalékáért az energiaiparban. Annak ellenére, hogy a kormányzati szektor egyre nagyobb részt vállal az iparági befektetésekben,
az általános beruházási trend még mindig nem elégséges az energiabiztonság fenntartásához,
illetve a klímaváltozási és légszennyezettségi célok eléréséhez. Vagyis ez a tőkemennyiség még nem képes elég hatékonyan fokozni a technológiai újításokat ahhoz, hogy valódi átállás történjen meg a tiszta energiára – mondta az IEA igazgatója, Faith Birol.
A szervezet szerint olyan területeken lenne nagy szükség többletberuházásokra, mint az erőművek, a villamosenergia-hálózatok, új olaj- és gázkutak, valamint az energiahatékonyság növelését elősegítő rendszerek.
Az adatok lebontása után az látszik, hogy a legnagyobb mennyiségű tőkét (750 milliárd dollár) az egymást követő második évben is a villamosenergia vitte el. A teljes összeg azonban így is 5 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbi szinthez képest, vagyis még a listavezető is relatíve rosszul járt.
Jó hír azonban, hogy
a kormányok és a befektetők rekord mértékű, 300 milliárd dollárnyi összeget fektettek be a hálózatokba, melyek eljuttatják az energiát az erőművektől az otthonokig és az irodákig.
Ez egyébként éves alapon 1 százalékos növekedésnek felelt meg. Ezzel együtt viszont éppen az erőművekre – különösösen a szén, a vízenergia és az atomenergia területén – költött alacsony összegek nyomták le leginkább az összesített számot.
Ez utóbbi területen a beruházások 10 százalékkal zsugorodtak az elmúlt évben, köszönhetően elsősorban Kínának és Indiának, ahol erősen visszafogták a szénerőművekbe irányuló tőkét. A földgázerőművekbe érkező beruházások azonban 40 százalékkal bővültek, és különösen az amerikai, illetve a közel-keleti és észak-afrikai növekedés volt erős. A jövőbeni beruházások indikátoraiként szolgáló véglegesített beruházási döntések azonban 23 százalékot estek.
A megújuló energiába irányuló tőke tavaly 7 százalékkal csökkent.
A nap- és a szélenergia jól teljesített, azonban az eredményt visszahúzta a vízenergia és az atomenergia gyengélkedése.
Az atomenergia nem minősül szorosan megújulónak, azonban összekapcsolódik a területtel, mivel úgy állít elő elektromosságot, hogy nem bocsát ki globális felmelegedést elősegítő káros anyagokat, például szén-dioxidot.
Noha az energia előállítására fordított tőke mennyisége csökken, az energiahatékonyság mégis világszerte bővül. Globálisan tavaly 236 milliárd dollárt költött a világ energiahatékonyságra, ami éves alapon 3 százalékos emelkedésnek felelt meg. Mindazonáltal az IEA arra figyelmeztetett, hogy ezek a beruházások is lassulnak, részben azért, mert a kormányok nem fogadnak el kellő mértékben energiahatékonysági szabályozásokat.
Az olaj- és gázfeltárás, illetve -kitermelés terén szintén nőttek a beruházások, és itt növekvő trendről lehet beszélni. Tavaly 4 százalékkal 450 milliárd dollárra bővültek a befektetések, és az IEA idén is 5 százalékos erősödésre számít.
A probléma itt az, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a rövidtávú projektek, miközben a hosszú távú kitermelési tervek gyengélkednek.
Mindent összevetve tehát a jelentésből az derül ki, hogy hamarosan komoly gondokkal nézhet szembe a világ, ha a fenti problémákra nem születnek érdemi megoldások.