Eláruljuk, melyik a történelem legjómódúbb generációja

A galambok etetése tilos

A világ legjobb módban élő, leggazdagabb generációja hamarosan örökül hagyja felhalmozott javait az egyik utána következő generáció tagjainak. Így azoknak lényegében nincs is más dolguk, csak jól sáfárkodni afölött, saját és az ő utódaik jövőbeni boldogulása érdekében. Ez azonban korántsem ennyire egyszerű. A BBC alapos összeállítást készített a mostani leggazdagabb és a jövő lehetséges, még tehetősebb generációjáról, és arról, mi az, amire biztosan nem lehet számítani a most felnövekvőknek.

A világtörténelem legjómódúbb generációja a „baby boom” korosztálya, az 1946 és 1964 között születettek. Ők azok, akik a második világháború után elsőként részesülhettek a XX. század második felének elképesztő életszínvonal-ugrásából és a személyes javaknak a korábbinál jóval könnyebb gyarapításának esélyeiből.

A második nagy világégést és a Hiroshimát követő évtizedeket ugyan jó ideg a hidegháború árnyékolta be, mégis, a világ fejlettnek mondott része ebben az időben soha nem látott fejlődésen ment keresztül. Pontosabban rekordrövid idő alatt emelkedett meg óriási léptékben a gazdasági fejlődés. Egymást érték a technológiai ugrások, az egészségügy fejlődése elérte azt a szintet, hogy a társadalomban is mind hatékonyabb munkát végezhettek a gyógyítók, az emberek pedig a világ egyik felén jelentős megtakarításokra, ingó, ingatlanvagyonra tehettek szert.

A baby boom generáció utolsó éveiben pedig a Szovjetunió és az USA egyaránt elérte a világűrt, ami évtizedekkel korábban még csak hagymázas álomnak tűnt.

A Royal Bank of Canada ennek jelentőségét ebben a riportban mutatja be. Eszerint nagyjából 2030 környékén a generáció még utolsó tagjai is inaktívvá válnak, ha addig nem mentek nyugdíjba, és életkorukból következően lassan eltávoznak. Ez azt jelenti, hogy felhalmozott javaikat „átörökítési boom” formájában, családjuk fiatalabb tagjaira hagyják.

Illusztráció Forrás: AFP/hemis.fr/Gerault Gregory

A modellezések szerint csak az Egyesült Királyságban és Észak-Amerikában

4000 milliárd dollárnyi vagyon hull majd az utódok, így a millenniumi generáció tagjainak ölébe

(az 1981 és 1997 között születettek).

Ez történelmi rekord.

Mire elég a világtörténelem legnagyobb generációs örökségi vagyona?

Soha korábban ennyi pénz nem vándorolt át generációk között.

De ez azt is jelenti, hogy a millenniumi generáció még a baby boom tagjainál is gazdagabb lesz?

Egyesek szerint igen. Paul Donovan, az UBS vagyonmenedzseléssel foglalkozó, vezető közgazdásza már korábban közölte, a millenniumi korosztály tagjai hamarosan átveszik a dobogós helyet a XX. századi csúcstartóktól. Egy interjúban azt mondta, hogy a gazdagság nem a gazdasági teljesítményből fakad, és nem is fog erodálódni. S mivel a baby boom tagjai jóval többen vannak, mint a millennium tagjai, a vagyon kevesebb kézben koncentrálódik majd, azaz még nagyobb jólétet eredményez.

Ezzel azonban nem mindenki ért egyet. Moritz Schularick, a Bonni Egyetem közgazdaság professzora azt mondja, hogy a nemzedékek közötti jólét-transzfer modell, amelyben a millenniumok állnak majd a csúcson,

globálisan csak nagyon korlátozottan érvényes modell.

Szerinte a vagyonátörökítés csak azokra vonatkozik ugyanis, akik akkora vagyon fölött diszponálnak, hogy ha megfeszülnek is, akkor sem tudják elkölteni. A többség – ezt vetítik előre a gazdasági modellek -– ahogy idősödik, és csökken vagy megszűnik rendszeres jövedelme, feléli megtakarításait, és családjára jóval kisebb összegeket hagy.

Nem minden szakértő ért egyet azzal, hogy a millenniumi generáció tagjai még gazdagabbak lesznek Forrás: AFP/Getty Images/Drew Angerer

Hasonlót fogalmazott meg Lowell R. Ricketts, egy amerikai szövetségi pénzintézet analitikusa, aki a háztartások jövedelmi kérdéseit vizsgálja. A 2018 júniusában közzétett szövetségi adatok igazolják állítását, miszerint a millenniumi generáció jelentős részének nem hullik egyszerűen hatalmas vagyon az ölébe, nagyobb örökséget csak a baby boom tagjainak csekély része fog hagyni.

1995 és 2016 között csupán az örökségek 2 százaléka haladta meg az 1 millió dollárt az USA-ban.

Ez a pénz viszont összesen a teljes átruházott vagy örökül hagyott vagyon 40 százalékát adta.

Abban a szakértők egyetértenek, hogy bizonyos vagyoneszközök nem veszítik el értéküket. Ám ezt a pozitív körülményt ellensúlyozza, az életkor emelkedésével az örökséget tevők egyre tovább használják pénzüket vagy befektetéseiket. Egyes kimutatások szerint az 1980-as években születettek által alapított családok harmadával kevesebb javat halmoztak föl eddig, mint amennyit a demográfiai adatok alapján, a közgazdászok és társadalomkutatók korábban valószínűsítettek.

Ha pedig – 2050 környékén – megkezdik nyugdíjba vonulásukat, jóval nagyobb réssel kell majd szembenézniük a nyugdíj-megtakarítási piacon. A Világgazdasági Fórum modellezése szerint mintegy 427 ezer milliárd dollárral, ami többszöröse a 2015-ös 67 ezer milliárdos értéknek. Ráadásul megtakarításaik sem lesznek olyan jelentősek, mint elődeiknek.

Ezért sem lesz olyan könnyű a millenniumi generációnak

S van még néhány fontos körülmény, ami azt támasztja alá, egyáltalán nem lesz könnyű dolga a millenniumi korosztálynak. Ez pedig a növekvő költségek. Csak a briteknél 1,27 ezer milliárd dollárra nő majd a következő 25 évben a tanulmányaikhoz köthető adósság mértéke. Ehhez pedig drasztikusan növekvő lakhatási költségek társulnak. Ők azok közé tartoznak, akiket különösen megviselt a 2008-as válság.

Illusztráció Forrás: 123RF

A XX. század végén megállt az életszínvonal emelkedése, pontosabban egyes előrejelzések szerint, az addig megszülető generációk tagjai abban bízhattak, hogy életszínvonaluk a rohamos fejlődésnek köszönhetően jobb lesz, mint elődjeiké. Ez nagy átlagokat tekintve egyébként teljesült is, minden generációnál.

Ez a jövőben viszont már egyáltalán nem tartható kijelentés.

A fenyegető kílmaváltozás, az esetleges, a korábbiaknál is nagyobb gazdasági recesszió, a növekvő megélhetési költségek mind az ellenük dolgozó körülmények, hogy a 2000 után születő generációk tagjainak – megint csak nagy általánosságban, nem egyéni életutak szintjén vizsgálva a kérdést – biztosan jobb legyen, mint szüleiknek, nagyszüleiknek.