Az év első négy hónapjában 12,4 százalékkal emelkedtek a keresetek a múlt év azonos időszakához viszonyítva, jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az áprilisi 2,3 százalékos és a négyhavi 2,1 százalékos inflációval számolva a reálkeresetek áprilisiban és január-áprilisban is 10,1 százalékkal emelkedtek.
Nemzetgazdasági szinten az áprilisi átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 226 500 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 235 000 forintra becsülhető.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a vállalkozásoknál 10,9 százalékkal nőtt a havi bruttó átlagkereset a márciusi 8,5 százalékos éves emelkedés után.
A rendszeres - prémiumok, jutalmak és más egyszeri különjuttaások nélkül számolt - bruttó keresetek 9,7 százalékkal voltak magasabbak, míg a nem rendszeres jövedelmek 20,8 százalékkal 41 ezer 600 forintra nőttek.
A költségvetési szektorban 14,2 százalékos volt az emelkedés a márciusi 18,1 százalékos tizenkét havi rekord mértékű emelkedést követően.
Ezen belül a rendszeres jövedelmek 10,5 százalékkal emelkedtek, a prémiumok és jutalmak 75,8 százalékkal haladták meg a tavaly áprilisiakat és átlagosan 31,5 ezer forintra rúgtak. A közfoglalkoztatottak száma áprilisra 33 ezerrel csökkent egy év alatt, a vállalkozásoknál foglalkoztatottak száma 95 ezerrel, a költségvetésben 12 ezerrel nőtt.
Varga Mihány pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy mérséklődött a kereseti különbség az ágazatok között és az országon belüli területi különbségek is csökkentek. A bíztató folyamatok mögött a 2016-ban kötött bérmegállapodás áll, amely idén is biztosította a minimálbér és a garantált bérminimum emelésé.
Varga Mihály megjegyezte, hogy ennek köszönhető a szociális hozzájárulási adó jövőre tervezett 2 százalékpontos mérséklése is.
A közterhek eddigi csökkentése - mint mondta - csaknem 170 milliárd forintot hagyott a munkaadóknál, növelve a beruházásokra, a fejlesztésekre és a bérekre fordítható keretet. Utóbbit azért is fontosnak nevezte, mert a fizetések emelésével lehet maradásra ösztönözni a munkavállalókat.
A forint árfolyamával kapcsolatban közölte, hogy a kormány a piaci helyzethez alkalmazkodik, árfolyamcélt nem tűzött ki. Varga Mihály arra számít, hogy a helyzet megnyugvásával a forint árfolyama visszakorrigál. Mindehhez az is hozzájárul, hogy a piacok értékelik a magyar gazdaság kiegyensúlyozottságát és azt, hogy más feltörekvő államoktól eltérően Magyarországon nincs szükség válságintézkedésekre - tette hozzá.
A Pénzügyminisztérium közleménye kiemeli, hogy 64 hónapja tart a reálkeresetek emelkedése Magyarországon, az adócsökkentések pedig több száz milliárd forinttal mérséklik a vállalkozások terheit 2022-ig. A tárca várakozása szerint a béremelkedés egész évben kitart és továbbra is kétszámjegyű keresetemelkedésre lehet számítani.