Megdöbbentő adatok olvashatóak a Future of the Sea című elemzésben, melyben többek közt az szerepel, hogy várhatóan
az óceánok vizeiben úszó műanyaghulladék mennyisége 2025-ig megháromszorozódhat.
A tengeri hulladékok 70 százaléka műanyag, amely a tengeri élőlények széles körének okozhat sérülést vagy halált. A The Times arról ír, hogy a jelenlegi 50 millió tonna szemétből
2025-re 150 millió tonna is lehet.
Előrejelzések szerint 2025-re a világ évente 300 millió tonna műanyagszemetet fog kitermelni, aminek a fele előbb-utóbb az óceánokban köthet ki.
Ez elképesztően döbbenetes adat, különösen annak fényében, hogy nagyságrendileg
5250 ezer milliárd darab kisebb-nagyobb méretű műanyag már az óceánok vizében van.
Egy másik kutatásból kiderül az is, hogy a műanyagok 90 százaléka Ázsiából és Afrikából, egészen pontosan azok
tíz folyóján keresztül ömlik a nyílt vizekbe.
A műanyagszemét nemcsak fizikai jelenléte miatt veszélyes az élővilágra, hanem azért is, mert azokban könnyebben összegyűlnek a baktériumok (például az E. coli), amelyek akár az emberek szervezetébe is bejuthatnak.
Az évente az óceánokba jutó szemét 30 százalékáért Kína felel,
innen 2,4 millió tonna műanyag jut a tengerekbe.
Kínát követi Indonézia, a Fülöp-szigetek, Vietnám, Sri Lanka, Thaiföld, Egyiptom, Malajzia, Nigéria és Banglades.
Az óceánokba a becslések szerint évente 8-9 millió tonna szemét kerül – íjra a Scientific American.
Szemléltetésképp, hogy mekkora mennyiségről van szó, a 8 millió tonna szemétből annyi bevásárlószatyrot lehetne megtölteni,
amivel 6 centiméterenként körbe lehetne rakni a világ teljes partszakaszát.
További aggodalomra ad okot, hogy a jelentés szerint a műanyagszennyeződés tényleg óriási probléma, de korántsem a legnagyobb,
a fémek és egyéb mérgező vegyületek nagyobb kockázatot jelentenek.
Az állatok fogyasztásán keresztül több vegyi anyag is juthat az emberi szervezetbe, Nagy-Britanniában például olyan kínai rákot találtak, amelyben kadmium volt. A kadmium pedig káros a vesére és a csontokra is.