Luxemburg meghódítaná a világűrt

A kréta időszak legvégén, nagyjából 65,5 millió éve becsapódott 10- 15 kilométer átmérőjű aszteroida ökológiai kataklizmát okozott a földön és a tengerekben

Az 1980-as években Luxemburg lényegében a semmiből nőtte ki magát a telekommunikációs műhold iparág élére. Most az európai törpeállam azt célozta meg, hogy ő lesz az aszteroida-bányászat Szilícium-völgye. Luxemburg számára a határ a csillagos ég.

Bár az aszteroida-bányászat sokak számára még mindig a tudományos fantasztikum terepe, valójában ez a 21. század aranyláza. Az aszteroidák ugyanis hatalmas mennyiségű nyersanyagot rejtenek magukban, és

sokszor olyan fémekről van szó, amelyek alapjaiban befolyásolhatják a földi nyersanyagpiacokat is

– írja a CNBC elemzése. Nem elhanyagolható, hogy az aszteroidákban rejlő víz akár üzemanyaggá is alakítható, ami az űrutazási perspektívákat is kitágíthatja.

Jelenleg két vállalat van a terület élén: a kaliforniai Deep Space Industries és a washingtoni Planetary Resources. Fontos különbség a korábbi évtizedek űrprojektjeihez képest, hogy manapság sokkal nagyobb szerepe van a magánszektornak, ahogy ezek a cégek bátran kimerészkednek az űrbe, hogy tőkét kovácsoljanak a lehetőségekből.

Globális központ

És éppen itt jön a képbe Luxemburg, ahol rájöttek, hatalmas előnyök járhatnak azzal, ha a kis ország globális centrumként határozza meg magát az űrbányászati iparágban. A tét egyáltalán nem kicsi, több ezer milliárd dollárról van szó. Összevetésképpen,

a hivatalos amerikai adatok szerint például csak az űrturizmus körülbelül 1 milliárd dolláros szektor lehet már a következő néhány évben.

Ezzel együtt az aszteroidák, amelyek főként a Mars és a Jupiter között keringenek, lenyűgöző mennyiségű nyersanyagot rejtenek magukban. Kész kincsesbányáról beszélünk, megtöltve arannyal, platinával, valamint olyan ötvözetekkel, amelyek szükségesek a modern technológia, például az okostelefonok, gyártásához.

Luxemburg kihasználná az előnyeit adóparadicsomként Forrás: Flickr/Dennis Jarvis

Ebben a helyzetben

Luxemburg célja az, hogy megteremtse az általános kereteket a feltáráshoz, illetve a nyersanyagok kereskedelmi felhasználásához

– jelezte Etienne Schneider, az ország gazdasági minisztere és miniszterelnök-helyettese.

Az űrprojektek adóparadicsoma

Noha Luxemburg igen kicsi, mindössze 582 ezren lakják, az egy főre eső GDP 101 ezer dollár, és egy stabil, független államról van szó. Az ország hagyományosan az acéliparból élt, de az elmúlt időszakban változott a helyzet, és egyre erősebb szerepet kaptak a pénzügyi intézmények. Végül, részben a rendkívül kedvezően kialakított környezet miatt,

Luxemburg adóparadicsommá nőtte ki magát a nemzetközi befektetők és cégek szemében.

Ez pedig szintén kedvezhet a kis állam céljainak. Az űrprojektekhez ugyanis igencsak jól jönnek a kedvező pénzügyi szolgáltatások csakúgy, mint az előnyös jogi keretrendszer, valamint a segítő kezet nyújtó szabályozói környezet. Luxemburgnak pedig meg is van a tapasztalata mindehhez, tekintve, hogy az 1980-as évektől az általa indított Société Européenne des Satellites mára a világ második legnagyobb üzleti műholdoperátora.

A földi nyersanyagpiacot is felforgathatják az aszteroidák Forrás: NASA

A luxemburgi projekt röviden abból áll, hogy

az ország több mint 200 millió dolláros nagyságrendben különített el forrást annak érdekében, hogy támogassa az űrbányászati szektorban korai stádiumban lévő vállalatokat.

Ennek érdekében indították el még 2016-ban a Space Resources nevű kezdeményezésüket is. A terv pedig immár odáig fejlődött, hogy a két legnagyobb vállalat, a Deep Space Industries és a Planetary Resources, szorosan együttműködik a luxemburgi kormánnyal kutatási és fejlesztési projektekben.

Mesés jövő

A jövőre vonatkozó tervek pedig elég lendületesek. A két említett vállalat ugyanis azzal számol, hogy

akár már a 2020-as évek közepére eljuthatunk oda, hogy vizet, hidrogént, oxigént, valamint nemesfémeket lehessen kinyerni és felhasználni az aszteroidákból.

Ezt erősíti meg a Goldman Sachs kutatása is. A tavaly publikált anyag ráadásul hivatkozik a Planetary Resources adataira, melyek szerint

egy futballpálya méretű aszteroidán akár 25 és 50 milliárd dollár értékű platina is található.

Bár Luxemburg célja ezen tervek segítése, vannak olyan kritikusok is, akik szerint mindez csak az ország adóparadicsom jellegének további megerősítését szolgálja. A CNBC idézi például Gabriel Zucmant, aki úgy látja, szó sincs arról, hogy Luxemburg valamifajta diverzifikálásra törekedne a gazdaságában. Sokkal inkább arról van szó, hogy az ország igyekszik hozzáigazítani az adó- és jogszabályi előnyöket (mint adóparadicsom) a változó igényekhez.