A holland tulipánmánia volt a gazdaságtörténet első nagy lufija

April 21st, Lisse. Keukenhof is also known as the Garden of Europe one of the world's largest flower gardens and is situated in Lisse, The Netherlands. The theme for Keukenhof 2018 is "Romance in Flowers". The park houses many early flowering species and the Willem-Alexander pavilion is already showing over 500 varieties of flowering tulip. Keukenhof is the place to enjoy millions of flowering tulips, daffodils and other bulb flowers this spring. By the time it closes on 13 May 2018, the flower exhibition will have received over one million visitors from across the globe. (Photo by Romy Arroyo Fernandez/NurPhoto)

Gyors meggazdagodás után teljes vagyonvesztés: a világ első modern pénzügyi válsága a 17. századi holland tulipánlázhoz kötődik, amelyet azóta is a spekulációs őrület tankönyvi példájaként emlegetnek. Miután manapság különösen sok szó esik egy közelgő gazdasági krízisről, hasonló jelek után kutatva érdemes felidézni az akkori részleteket.

Ki gondolná, hogy tulipánhagymával is romba lehetett dönteni egy virágzó gazdaságot? Pedig ez történt Hollandiával az 1600-as évek közepén.

Spekuláció tárgya nagyjából bárminemű, jövedelmező termék lehet, amelynek reális értéke van, és amely egy adott pillanatban széles körben beszerezhető

– olvasható a Bankok a történelemben – innovációk és válságok című könyvben, melyet a jegybank elemzői írtak.

A tulipánhagyma ilyen spekulációs termék lett, aminek több oka is volt. Az 1500-as évek vége felé kerültek először tulipánok Hollandiába, és termesztésük hamarosan hatalmas üzletág lett Németalföldön. Az európai botanikusok körülbelül 1000 fajtát jegyeztek fel belőle, az értékesebb tulipánhagymák valóságos vagyonokat értek.

Egyetlen ritka alakú és különleges színű tulipán hagymája a csúcsponton tízszer annyit ért, mint egy kézműves mesterember éves fizetése.

Mint a korabeli listákból kiderül,

egyetlen 2500 gulden értékű Viceroy-hagymáért 4 tonna búzát, 8 tonna rozst, 4, illetve 8 hízott ökröt, valamint disznót, 12 birkát, 500 liter bort, 950 liter sört, 2 tonna vajat, 500 kilogramm sajtot, egy teljes ágyat, egy teljes öltözet ruhát, valamint egy ezüst ivókupát adtak.

A tulipánhagymák kereskedelmében kezdetben csak szakértő termelők vettek részt, a spekulánsok 1634-től kapcsolódtak be. Miután a virághagymák mindig csak a nyár folyamán kerülhettek az új tulajdonos kezébe, az értékesítés egy „jövőbeni teljesítésre" kötött szerződés volt.

Kezdetben a szerződéseket írott formában kötötték, ám 1636 nyarát követően a kereskedés már többnyire a kocsmákban alapított kollégiumokban történt, ahol annyira lazák voltak a szabályok, hogy sem az eladótól, sem a vevőtől nem követeltek letétet, vagyis gyakorlatilag a fizetésképtelenség sem akadályozta a szerződések létrejöttét.

Tulipánmezők Hollandiában Forrás: AFP/Mint Images

Így az a helyzet állt elő, hogy az elszámolás napján a vevő nem rendelkezett a megfelelő összeggel, az eladó pedig a virághagymával, de ez nem is volt cél.

Csupán a szerződés és a teljesítési ár közötti különbség kifizetését várták el az adott napon.

A hatóságok többször is megpróbáltak közbelépni, de a tulipánmánia az egész társadalmon, gazdagon és szegényen egyaránt eluralkodott.

Ráadásul a nyereség reményében külföldiek is bekapcsolódtak az őrületbe, ami még feljebb hajtotta az árakat.

Egy idő után viszont néhányan gondolkodóba estek, és elkezdtek attól tartani, hogy az árak esni fognak. Amint ez a meggyőződés terjedni kezdett, a bizalom is eltűnt, és a résztvevők pánikolni kezdtek. A piac összeomlása 1637 februárjának első hetében következett be, az esedékes szerződéseket azonnal felfüggesztették.

A magyar jegybanki szakértők könyvükben részletesen leírták, mi történt ezután: február 24-én a résztvevők azt javasolták, hogy az 1636. november 30-a előtt kötött szerződésben foglaltakat hajtsák végre, a későbbi szerződések esetében pedig a vevőnek legyen lehetősége a felmondásra egy tízszázalékos díj kifizetése mellett.

A hatóságok azonban nem fogadták el ezt a javaslatot, így a holland tartományok április 27-én felfüggesztették az összes szerződést, és lehetőséget adtak arra az eladóknak, hogy a hagymákat az akkori piaci áron értékesítsék.

Forrás: Shutterstock

Ám a szerződéses és a piaci ár közötti különbséget a vevőnek kellett volna megfizetnie, ezt azonban egyetlen tartományi bíróság sem volt hajlandó kikényszeríteni.

Ezzel véget is ért a tulipánmánia, beszakadt az ár, és ahogy a nagyobb befektetők kiszálltak a piacról, egyes források szerint egy fej vöröshagymával vált egyenértékűvé a tulipán árfolyama.

Sokak szerint napjaink tulipánhagymája a bitcoin, és a hozzá hasonló virtuális pénzek. Ezt látszik igazolni, hogy a 17. századi tulipánbuborék görbéje és a bitcoin árfolyamának alakulása sok hasonlóságot mutat egymással. A különbség csak annyi, hogy a kriptovaluták történetében még nem jött el a teljes összeomlás, bár például a bitcoin manapság csak a harmadát éri a tavaly decemberi rekordértékének.