Mit tart a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NUSZ) elmúlt ötéves legnagyobb eredményének, és hol lát előrelépési lehetőséget?
Bár csak július 1-től lettem a cég vezérigazgatója, de már 2010-től a Magyar Fejlesztési Bankban dolgoztam azon, hogy azt az útdíjfizetési rendszert kidolgozzuk, ami napjainkban van érvényben. Két jubileumot is ünneplünk ebben az évben, mivel nemcsak a NÚSZ ötéves, hanem az úgynevezett HU-GO-rendszer is. A magyar e-útdíjfizetési rendszer bevezetése és a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) alapítása összefügg. A cég kezdő lökése a HU-GO-rendszer elindítása volt, ami az elektronikus útdíjfizetés alapja. Régóta elvárás volt a magyarok részéről, hogy tranzitország szerepünkből minél több haszna legyen a magyar államnak.
A HU-GO-rendszer rekordgyors kiépítésével pedig sikerült ezt teljesíteni. Egy magyar vezetésű konzorcium építette ki ezt az úttörő rendszert.
Miben úttörő ez a magyar útdíjfizetési rendszer?
Többféle megoldás létezik a világban, így például Horvátországban a kapus megoldás van még életben. Ez a legősibb és a legdrágább megoldás, ráadásul komoly élőerő is kell hozzá. Horvátországban a teljes útdíjbevétel 40 százalékát költik az útdíjrendszer fenntartására, míg Magyarországon csupán 8-9 százalékát költjük az infrastruktúra fenntartására. Egy másik megoldás, hogy az adott gépjármű egy mikrohullámú készüléken keresztül kommunikál a kapukkal. Ilyen működik Csehországban. Németországban pedig GPS-alapú a rendszer.
A magyar szisztéma azért egyedülálló a világban, mert nálunk egy úgynevezett viszonylatos jegyes megoldás működik, ami egy határtól egy konkrét helyig tartó útdíjfizetést biztosít.
A másik pedig, hogy mi elfogadjuk az összes fedélzeti egységet, amit más országokban is használnak a fuvarozók.
Ez az egyedülálló magyar technika mennyire piacképes más országokban?
A mi cégünk ötéves, ezért eddig csak az volt a fókuszban, hogy megteremtsük a minél hatékonyabb működés feltételeit. Mindezt tökéletesen megvalósítottuk, a rendszer beállt. Itt az ideje az új stratégiai irányok kialakításának. Ennek a lábazatnak a legfontosabb része újabb innovációk kifejlesztése. Ilyen új irány a nemzetközi jelenlét, ezzel a rendszerrel van külföldön keresnivalónk. Bulgária tervezi az e-útdíj bevezetését és a Világbank a magyar példát állította iránymutatónak. Koszovóban is egyre nagyobb szerepet vállal társaságunk. Piacképes a termékünk és ezt a világban is meg tudjuk mutatni, mert a magyar know-how az ország legjobb exportterméke.
Mennyi pluszbevételt hozott a HU-GO-rendszer a magyar államnak az elmúlt években?
Mi egy projektcégként indultunk, de mára egy nemzetstratégiai jelentőségű nagyvállalattá nőttük ki magunkat.
Öt év alatt mintegy 1400 milliárd forintnyi bevételt generáltunk az államnak, így a nemzetgazdaság egyik legfontosabb pillérévé váltunk.
Évről évre felülteljesítjük a költségvetési elvárásokat, mindez persze annak is köszönhető, hogy a magyar gazdaság folyamatosan jól teljesít. Az útdíjbevételek 80 százaléka közvetlen átfedésben van a GDP alakulásával. Mindezeket az összegeket a magyar törvények alapján a magyar úthálózat fenntartására és bővítésére fordítjuk. A költségvetési terv idén nettó 240 milliárd forint útdíjbevétellel számol, október közepéig pedig arányosan nyolc százalékkal már túl is teljesítettük a várakozásokat.
Az EKÁER területén milyen eredményeket sikerült elérni, és egyáltalán van-e lehetőség további bővítésre?
A mi feladatunk alapvetően az útdíj és a pótdíjak beszedése. Az EKÁER esetében is projektgazdaként jártunk el, és mostanra a gazdaság fehérítésének a legfőbb eszköze. Mára egy teljesen integrált rendszer épült ki a NÚSZ égisze alatt, ami más állami rendszerekkel is összekapcsolható. Érdekes rekord, hogy majdnem 15 milliárd kilométert tettek meg az e-útdíj rendszerben részt vevők az elmúlt öt évben, ami százszorosa a Föld-Nap-távolságnak.
Milyen nemzetiségűek használják leggyakrabban a magyar utakat?
Öt év alatt 75 millió e-matricát adtunk el, ennek kétharmada volt a tíznapos matrica. Itt több mint 50 százalék a külföldiek aránya.
Ezért is volt jó döntés a kabinet részéről, hogy 2950 forintról 3500 forintra emeli a heti matrica árát. Az ennek folytán előálló jelentős többletbevétel a rossz állapotban lévő alsóbbrendű utak felújítására megy majd el. A tehergépkocsik terén legnagyobb arányban a románok veszik igénybe a hazai utakat, míg a második helyen a lengyelek és a bolgárok állnak. A személygépkocsikat tekintve a románok, a németek és az osztrákok vannak a dobogón.
A cég tekintetében miben lát előrelépési lehetőséget?
A különböző egyetemekkel való együttműködésben nagyon komoly lehetőség rejlik, egyfajta ösztöndíjrendszer bevezetésében gondolkozunk. Kormányzati szinten vizsgálják, hogyan vállaljon a NÚSZ nagyobb szerepet a világon egyedülálló magyar tengelysúlymérési rendszerben, melynek kiépítésénél Társaságunk szintén projektgazdaként működött. Régóta napirenden van a HU-GO és VÉDA-rendszer (Közúti Intelligens Kamerarendszer) összekötése vagy az úgynevezett section control megvalósítása.
Időről időre ugyanis felmerül, hogy ne csak egy-egy ponton mérjük a sebességet, hanem két-három kilométeres területen belül több alkalommal, így a sebességtúllépés egy átlagsebesség-számítással is megállapíthatóvá válna.
Ilyen rendszer működik Ausztriában, de a V4-ek között Csehország is bevezette már. A környezetvédelmi kategóriák esetében pedig lényegesen nagyobb hangsúlyt lehetne helyezni az ellenőrzésre. Minél környezetkímélőbb ugyanis egy jármű, annál kevesebb útdíjat kell fizetnie, és ez sajnos visszaéléseket is generál, ezért a NÚSZ a tényleges környezetvédelmi kategóriák jelenleginél is hatékonyabb ellenőrzési megoldásán dolgozik.
A NÚSZ a főbb utak esetében folyamatos kontrollt gyakorol. Ezen tudás birtokában fogalmaznak-e a javaslatokat a hazai útrendszer további fejlesztése tekintetében?
Egyrészről nagyon jelentős közlekedés információs bázisunk van, másrészt sok olyan kollégánk van, akik korábban a szaktárcáknál vagy háttérintézményeknél dolgoztak, ezért bevonnak minket a közlekedéspolitikai döntések előkészítésébe, sokat számít a véleményünk. Ilyen eredményünk volt az úgynevezett hatvanperces szabály bevezetése, ami azt jelenti, hogy ha valaki véletlenül nem vett e-matricát, akkor hatvan percen belül büntetés nélkül megveheti a matricát.
Hangsúlyozom,
a hatvanperces szabály nem jelent mentességet a matrica megváltásának kötelezettsége alól.
Ezenfelül folyamatosan egyeztetek a teherfuvarozók képviselőivel, és így az ő javaslataik alapján több fejlesztést vittünk véghez az útdíjrendszerben, ilyen például a bírságriasztás sms-ben, ami egy díj ellenében igénybe vehető kényelmi szolgáltatás.
Mennyire lehet csökkenteni a költségeket a jövőben?
A következő egy-két év legfőbb kihívása, hogy áttekintsük, hogyan működnek a mostani rendszerek.
Jelenleg a bevételünk 8-9 százaléka megy el üzemeltetésre, ami Európában egy nagyon jó eredmény. Ennek ellenére szükséges hozzányúlni a már működő szisztémához,
hogy a felújítás révén adott esetben még hatékonyabb legyen a rendszer működése.
Az ügyfélbarátság tekintetében mennyire sikerült előrelépniük?
Kiváló eredményeket sikerült már ezen a területen is elérnünk. Teljesen átalakult és díjnyertes lett az ügyfélszolgálatunk. Az internetes jelenlét mellett az ügyféllevelezésünket is átalakítottuk, ami egyrészt a jobb megérthetőség és a költségcsökkentés felé vitte el a cég működését.