Egy helyen minden, amit a katáról tudni kell

40364601 - handsome man making order at restaurant

A kata nagyon népszerű manapság, azonban sok a félreértés is. Ezért az Írisz Office adótervezői részletesen összefoglalták az ezzel kapcsolatos információkat. Cikkünk ezekből emeli ki a legfontosabbakat.

A kata adóalanyiság lényege, hogy fix adózás mellett akár évi 12 millió forint forint bevételig juthatunk. Aki több helyről szerez bevételt, és annak együttes összege nem haladja meg a 12 millió forintot, illetve egy adózótól származó éves árbevétele nem több mint évi 1 millió forint, az bátran belefoghat a katába.

Az egy kifizetőtől származó több mint 1 millió forintos bevétel sem akadály, csupán jobban bevonzhatja az adóhatóság figyelmét a nem színlelt munkaviszony ellenőrzésére.

Egyéni vállalkozó, egyéni cég, csak magánszemély tulajdonossal rendelkező betéti társaság vagy közkereseti társaság és ügyvédi iroda katázhat az aktuális szabályok szerint. Azonban nem lehet katás, akinek a bejelentés évében vagy az azt megelőző naptári évben az adószáma törölve lett, aki saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, aki felszámolás, végelszámolás, kényszertörlés alatt áll vagy akinek a tárgyévben vagy az azt megelőző évben szűnt meg a kata alanyisága.

A katás adózás során háromféle közterhet kell fizetni:

a katát, az iparűzési adót (ami évente kétszer 25 ezer forint is lehet, választás szerint) és a kamarai regisztrációs díjat (évi 5 ezer forint). A kata mértéke 50 vagy 25 ezer forint attól függően, hogy a kisadózó főállásúnak minősül-e vagy sem, illetve 75 ezer forint annak, aki magasabb nyugdíjalapot és több szolgálati időt szeretne.

50 ezer forintos katához 94 400 forintnak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes tb-ellátás, de a szolgálati idő csak részleges: 1 év alatt 8,5 hónap szolgálati idő keletkezik. A 75 ezer forintos kata esetében 158 400 forintnak megfelelő nyugdíjalap képződik, jár a teljes tb-ellátás és teljes a szolgálati idő is.

A katás adózó akkor nem minősül főállásúnak, ha az alábbi feltételek valamelyike igaz rá:

• legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik,
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos aktív hallgató,
• közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányát szünetelteti, de a 25. életévét még nem töltötte be,
• nevelőszülő,
• rokkantsági ellátásban részesül,
• rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult,
• külföldön biztosítottnak minősül (meghatározott rendeletek alapján),
• saját jogú nyugdíjas,
• özvegyi nyugdíjas, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte,
• más KATÁS vállalkozásban már főállású kisadózó,
• KATÁS vállalkozáson kívül egyéni vállalkozóként megfizeti maga után a járulékokat,
• egy másik vállalkozásban társas vállalkozóként (tehát nem munkaviszonyban) megfizeti maga után a járulékokat.

A katások közül sokan fizetnek 50 ezer forint átalányadót, de ezzel kevesebb szolgálati időt szereznek, mint amennyit dolgoznak - a 75 ezer forintos átalányadó megfizetése már a munkaidő szerinti szolgálati idő beszámítással jár Forrás: 123RF

Akkor számít nem munkaviszonynak az egy kifizetőtől származó, évi 1 millió forintot meghaladó bevétel, ha:

• A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette.
• A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem 1 millió Ft feletti bevételekből szerezte. Tehát ha egy adózónak kiállított egy 2 millió Ft összegű számlát, akkor legyen máshonnét legalább 2 millió Ft bevétele, ahol egy esetben sem nagyobb az egy adózótól származó bevétel, mint 1 millió Ft.
• Az a gazdálkodó, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott, nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan.
• A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll.
• A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az a gazdálkodó bocsátotta rendelkezésre, ahonnan az 1 millió Ft-ot meghaladó bevétel származott.
• A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
• A kata vállalkozás egyik kisadózó tagja sem főállású kisadózó (egész naptári évben), és bevételük legalább 50 százaléka olyan adóalanytól származik, ahol a naptári éven belül nem volt a kisadózóknak főállású munkaviszonya vagy nem kiegészítő tevékenységnek minősülő társas vállalkozói jogviszonya.

Ha a bevétel meghaladja az éves arányosított 12 millió forintot, akkor sem szűnik meg a kata adóalanyiság, de az éves 12 millió forint feletti bevételre 40 százalék többletadó terhelődik, továbbá ez a bevételrész alapja lesz a normál iparűzési adónak is.

Ebben az esetben megszűnik az alanyi adómentesség is, mely csak azt követően választható újra, ha van egy 12 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó éve a vállalkozónak.

A katás költséget elszámolni nem tud, de ha árut értékesít, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amit önmaga nem tud létrehozni, akkor az áru/szolgáltatás eredetét számlával kell igazolnia.
A katás lehet áfa alany, ebben az esetben a rá áthárított áfát le is vonhatja. Ilyen esetben a 12 millió forintos bevételi határ nettóban, azaz áfa nélkül értendő.

A katásnak a számlán fel kell tüntetnie, hogy „KISADÓZÓ", egyébként akár félmillió forintos bírságot is kaphat.

A fentinél még bővebb összefoglaló olvasható a katáról a Piacésprofit.hu cikkében.