Európa egyik legkisebb területű államára gyakran hivatkoznak úgy, mint a világ egyik legjómódúbb országára. A Luxemburgi Nagyhercegség az adatok szerint valóban az egyik leggazdagabb állama a Földnek. Az OECD tagországok között a legmagasabb átlagos éves jövedelmet itt jegyzik.
A nagyhercegséget 600 ezren lakják, ebből 420 ezer a munkavállaló. Közülük csak nagyjából minden második dolgozik odahaza, az ingázók száma a friss adatok szerint, eléri a 193 ezret. A luxemburgi állampolgárok többsége (60%) autóját használja munkába járáshoz, itt a legmagasabb Európában az 1 főre jutó gépjárműátlag. Stabilan csak 19 százalékuk használja a tömegközlekedést. Az alig 2-3 óra alatt átautózható államot évente nagyjából 1,2 millió turista keresi fel.
A tömegközlekedés ugyanakkor jelentős támogatásban részesül. A viteldíjak - a luxemburgi árszínvonalhoz képest - erősen csökkentettek, azokra állami támogatás jár. Továbbá széles körű, és jelentős, életkorhoz vagy szociális körülményekhez kötött kedvezmények is igényelhetők a jegyekre, bérletekre.
Luxemburg célja, hogy minél többen válasszák a tömegközlekedést, elkerülve ezzel a dugók kialakulását az utakon.
Azonban van egy ennél is nyomósabb oka annak, amiért ez a gazdag ország hírében álló állam az ingyenes tömegközlekedés bevezetése mellett döntött, ami kiterjedne a turistákra is.
Ez pedig az, hogy még ebben a jóléti kis államban is jelen van a szegénység, illetve annak fenyegetése.
A lakosság mintegy 10 százalékának az átlagos havi jövedelme 1011 euró (kb. 330 ezer forint), ami az ottani viszonyokhoz képest nagyon csekély, figyelembe véve a lakhatás költségeket is. Az ott élő munkavállalók mintegy 13 százalékát, a nyugdíjasok 10 százalékát fenyegeti a statisztikai értelemben vett szegénység.
Ennek tükrében talán kevésbé meglepő, hogy Luxemburg az ingyenes tömegközlekedést szociális intézkedésnek tekinti. Ahogy az ottani illetékesek elmondták, elsősorban az vele a céljuk, hogy megkönnyítsék a munkába járást - különösen az ingázást - a szerényebb jövedelemmel rendelkezőknek.
Az intézkedés nem önmagában áll, Luxemburg ugyanis más intézkedéseket is bejelentett, úgymint a minimálbér emelését és a fiatalok felsőoktatásba való bekapcsolódásának támogatását.
François Bausch, az állam mobilitásért felelős minisztere elmondta, nagyon bíznak a koncepció sikerében. Közölte azt is, folyamatosan egyeztetnek a szomszédos országok régiós társaságaival arról, hogyan lehetne az ingázók vonat- és buszköltségeit csökkenteni. Elmondta, a vonatokon továbbra is lehet majd első osztályra bérletet venni, aki így szeretne utazni, annak várhatóan havi 75, évente pedig 660 eurót kell fizetnie.
A miniszter közölte: a tömegközlekedési hálózat éves fenntartásának 491 millió eurós költsége van (közel 160 milliárd forint). A jegybevétel éves szinten mindössze 41 millió euró, ami a kormányzat álláspontja szerint "elhanyagolható" a működési költségekhez képest, ez a kieső bevétel nem lesz akadálya a szolgáltatás ingyenessé tételének.
A megkérdezett luxemburgiak többsége alapvetően üdvözölte a terveket, ám arra is rávilágítottak, mi áshatja alá sikerét. Ez pedig az, hogy még a nagyszámú autó ellenére is, tömegközlekedéssel munkába utazni az államhatáron kívülre, jelentősen hosszabb időt vesz igénybe, mint autóval. Volt, aki azt is elmondta: olyan beosztásban dolgozik, hogy nincs is más opciója, mint saját gépjárművét használni, mert amikor haza kell mennie, már nincs megfelelő csatalkozás ahhoz, hogy otthonába eljusson.
Kritika érte a terv alapvető célját, a szociális könnyítést is.
Constance Carr, a Luxemburgi Egyetem kutatója azt mondta, az ingyenes tömegközlekedés sokkal komplexebb problémakört takar annál, mintsem hogy a viteldíjakra lehessen leegyszerűsíteni. Szerinte arról van szó inkább, hogy az elszállt városi lakhatási költségek okán az emberek inkább a határmenti térségekbe költöznek át, ahol a tömegközlekedés nem annyira fejlett, így nincs is más választásuk, mint a saját autó használata.
A kormány azt ígéri, a Modu 2.0 névre keresztelt új mobilitási stratégia részékent jelentős fejlesztéseket valósít meg a közeljövőben a tömegközlekedésben. Várakozásaik szerint 2025-re a jelenleginél 20 százalékkal többen fogják azt használni, ami csökkenti a dugók számát az utakon. A tervek között a vasúti hálózat és a határmenti térségek fejlesztése is szerepel, új vonat-villamos-busz csomópontok kialakításával.
A luxemburgi vezetés 2023-ig 2,2 milliárd eurót fordít e beruházások megvalósítására.
Nem Luxemburg az első ország, ahol ingyenes a tömegközlekedés. Észtország fővárosában, Tallinban, 2013 januárjában vezették azt be, bár ott például csak a helyi lakosokra terjed ki, akik egy 2 eurós igazolvány kiváltása ellenében korlátlanul használhatják azt a városon belül. Franciaországban Dunkerque városa tette ingyenessé a buszok használatát 2018 szeptemberében, 200 ezer lakosa számára.