Így kell elszámolni az üzletrész-átruházást a számvitelben

A tavaly nyári és őszi törvénymódosításhoz kapcsolódó, az üzletrész-átruházást, az átalakulást, továbbá néhány bevételt, ráfordítást érintő számviteli előírás változását, valamint a cafeteria megszüntetésével kapcsolatos személyi jellegű költségek elszámolását foglalja össze az Adózóna.hu.

Üzletrész-átruházás

A Szt. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása előírást tartalmaz az üzletág-átruházás elszámolására. E szerint a kivezetett eszközök és az átvállalt kötelezettségek (köztük a céltartalékok és az időbeli elhatárolások is) könyv szerinti értéke különbözetének és a kapott (járó) vagy fizetett (fizetendő) összegnek a különbözetét nyereség esetén egyéb bevételként, veszteség esetén egyéb ráfordításként kell elszámolni - írja cikkében Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló. Ez az elszámolás nemcsak arra az esetre vonatkozik, amikor az ügylet kedvezményezett eszközátruházásnak minősül a Tao szerint, hanem minden – a fogalomnak megfelelő – értékesítésre. Különbség az is, hogy nem csak társaságok közötti átruházásra, hanem a Szt. szerinti gazdálkodók (amelyek a vállalkozók mellett az államháztartás szerveit és az egyéb szervezeteket is jelentik) közötti ügyletre egyaránt kitejed.
Az átmeneti rendelkezések szerint az új előírást a 2019-ben kezdődő üzleti év beszámolójára kell, a 2018-ban kezdődő üzleti év beszámolójánál lehet alkalmazni.

A tavaly nyári adótörvények a számvitelben is változásokat hoztak Forrás: Shutterstock

Átalakulással kapcsolatos módosítások

A 2018. évi XLI. törvénnyel elfogadott módosítás szerint a 2018. július 25-ét követően indult beolvadás, összeolvadás esetén üzleti vagy cégérték mutatható ki a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében, ha az átvevőnek (beolvasztónak) a beolvadó (megszűnő) gazdasági társaságban részesedése van. Az üzleti vagy cégérték a részesedés könyv szerinti értékének a beolvadó vagyonmérleg-tervezete szerinti átértékelt saját tőke összegét meghaladó része.

Az üzleti vagy cégérték kimutatása az átvevő társaság beolvadó gazdasági társaságban lévő részesedésének ugyanilyen értékben történő kivezetésével jár.

Hasonlóan lehet eljárni összeolvadás esetén is az átalakulással létrejövő gazdasági társaságnak a megszűnő gazdasági társaságokban lévő részesedések kiszűrése során.

A vállalkozások gazdálkodásukat - feltételekkel - a valóságnak megfelelőbben mutathatják ki azon előírást alkalmazva, mely szerint aktív időbeli elhatárolásként mutathatják ki a jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben. A rendelkezést az átmeneti előírások szerint a 2019-ben kezdődő üzleti év beszámolójára kell, a 2018-ban kezdődő üzleti év beszámolójánál lehet alkalmazni, de 2019-től is csak akkor, ha a vállalkozó úgy dönt.

Korábbi „cafeteria" címen adott adóköteles juttatások elszámolása

A 2018. évi XLI. törvénnyel módosított személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerint a korábban egyes meghatározott juttatásként vagy béren kívüli juttatásként adott, 2019-től adókötelessé váló jövedelem jogcímét a magánszemély tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel kell megállapítani.

Ha például önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba fizet a munkáltató hozzájárulást, akkor azt a munkaviszonyra tekintettel kapott jogcímen kell jövedelemnek tekinteni, és ennek megfelelően kell az adóját megállapítani.

Ez azonban nem változtatja meg a juttatásnak a Szt. szerinti elszámolását. Azt továbbra is személyi jellegű egyéb kifizetésként és nem bérköltségként kell elszámolni.

Más a helyzet, ha a korábban béren kívüli juttatásként adott évi 100 ezer forintot továbbra is fizeti a munkáltató. Ezt ugyanis csak bérként lehet elszámolni annak tartalma alapján.

Az érdeklődők a fentieknél jóval részletesebb tájékoztatást is kaphatnak a témában az Adózóna.hu cikkéből.