A természeti katasztrófák (vulkánkitörések, földmozgások és a nyomukban kialakuló szökőárak, tűzvészek és hurrikánok) régóta jelentős emberi és anyagi áldozatokat követelnek a világon, ahogy az Origo ezt nemrégiben ebben az összeállításában bemutatta. A Távol-Kelet különösen sokat szenvedett tavaly ezek miatt. Míg az USA-ban Kaliforniában tűzvész, addig például Japánban földrengés és cunami pusztított.
Indonézia azonban talán még náluk is nagyobb veszteségeket szenvedett el, bár a végszámla még nem ismert. Annyi bizonyos, hogy tavaly több csapás is sújtotta az ezernyi szigetből álló országot. Legutóbb decemberben, amikor az Anak Krakatau nevű vulkán beomlása miatti szökőárban mintegy 430-an vesztették életüket, több ezren megsérültek, sokakról pedig semmi hír azóta.
A katasztrófákra földrajzi adottságaink miatt kell készülnünk, figyelmeztetést kiadni és reagálni minden természeti eseményre"
- közölte most Joko Widodo elnök, aki a pénzügyi kormányzattal együtt jelentette be, az indonéz vezetés megduplázza a védekezési büdzséjét idénre.
Így Jakarta a korábban elfogadottnak dupláját, nagyjából 1 milliárd dollárnak megfelelő rúpiát szán 2019-ben a természeti csapások elleni védekezésre.
Az összeg harmadát a tavalyi katasztrófák kárainak enyhítésére és újjáépítésre szánják, míg kétharmada jut polgári védelmi és katasztrófa-kezelési költségekre, többek között az előrejelző- és riasztási rendszerek fejlesztésére.
A kormány azt is bejelentette, hogy "katasztrófa-kötvényeket" bocsát ki az anyagi források bővítése céljából. Közölték azt is, hogy Jakarta szándékában áll egy átfogó katasztrófa-kockázati elemzés készítése az ország tartományaira, melynek eredményei alapján vizsgálnák azt, hogyan tudják a szövetségi kormányzat eszközeit mobilizálni az eltérő fenyegetettségű régiók támogatására.
Indonéziában tavaly mintegy 3000-en vesztették életüket az országot többször sújtó rengések, vulkánkitörések és szökőárak következtében. Ebből a szempontból 2018 volt az ország legrosszabb éve az elmúlt évtizedben.