Csúcson a hazai részvények, erősödik a forint

Vágólapra másolva!

A múlt hét első felében látott hullámzás után csütörtöktől folytatódott a BUX emelkedése, a pénteki nyitás után pedig már karnyújtásnyira, 236 pontnyi közelségbe került a történelmi csúcshoz képest, nap közben folytatódott az emelkedés, így a zárásra már csupán 106 választotta el ettől a szinttől - emeli ki a Takarékbank heti pénzpiaci összefoglalójában.

Origo

Vágólapra másolva!

tőzsde részvény Magyar Telekom Richter Mol BUX OTP Bank pénzpiac Takarékbank

Ezzel egy hét alatt 1,5 százalékkal került feljebb a hazai tőzsdeindex.

Kilőtt az OTP és a Richter

Az OTP szerdáig a 11540-11700 forintos sávban ingadozott, majd csütörtökön repülőrajttal történelmi magaslatokra száguldott, a csütörtöki 11900 forintos zárás egyúttal a legmagasabb záróárfolyam volt. Pénteken 11970 forinton újabb napközbeni csúcsot döntött, de innen lefordult, végül a hetet 1,4 százalékos nyereséggel zárta.

A Mol kevésbé volt szerencsés, a hét első felében lefelé csorgott az árfolyama, majd a hét utolsó két napján szépíteni tudott, így csupán 0,4 százalékos emelkedést tudott felmutatni.
A Richter is eséssel indította a hetet, majd fokozatosan magára talált, végül pénteken kilőtt az árfolyama.

A gyógyszergyári papír 3,8 százalékos heti emelkedést követően 11 hónapos csúcson, 6020 forinton zárt.

A Magyar Telekom szintén 11 hónapos magasságokba jutott szerdán 467 forinton, azonban innen lefordult, végül a hetet 0,6 százalékos emelkedéssel fejezte be.

Kitört a sávból a forint

Egy szűkülő sávból a múlt héten kitört a forint, hét hónapos csúcsra érve az euróval szemben. A vártnál alacsonyabb, 2,7 százalékos inflációs adat után azonban jelentősen gyengült a hazai fizetőeszköz, mivel a piac tévesen azt a következtetést vonta le, hogy az enyhülő infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonakodni fog a monetáris szigorítástól.
Holott a Monetáris Tanács a legutóbbi közleményében világosan hangsúlyozta, hogy

az adószűrt infláció lesz a következő időszakban mérvadó, ez pedig 2,9 százalékra emelkedett, hajszállal megközelítve a 3 százalékos inflációs célt.

Másnap az MNB alelnöke megerősítette, hogy az adószűrt infláció amint eléri, vagy meghaladja az inflációs célt, elkezdhetik a monetáris kondíciók normalizálását, azaz a nem hagyományos eszközök visszavonását, valamint a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) emelését. Mivel ez a következő hónapokban bármikor bekövetkezhet, küszöbön állhat a szigorítás, helyesebben mondva az eddigi lazítások fokozatos visszavonása.

A nyilatkozat után több hullámban jelentősen erősödött a forint, amely több támaszt is letörve, 318 alá erősödött az euró ellenében, így mintegy 1 százalékkal felértékelődött a múlt héten.

A dollárral szemben azonban nem tudott erősödni, mivel az euró hasonló mértékben veszített értékéből a dollár ellenében. Az euró különösen szerdán kapott nagy pofont, mivel a tavalyi német GDP növekedés ötéves mélypontra, 1,5 százalékra süllyedt. Igaz, pontosan ennyi volt a piaci várakozás, így nagy meglepetést nem okozhatott.
Öröm az ürömben, hogy az előzetes közlések alapján a tavalyi utolsó negyedévben szerény növekedést ért el a német gazdaság negyedéves összehasonlításban, így elkerülte a technikai recessziót a harmadik negyedéves enyhe visszaesés után.

Felemás gyorsjelentések, enyhülő kereskedelmi háború

Az amerikai tőzsdéket óvatos emelkedés, míg az európaiakat oldalazás jellemezte a múlt hét első felében. A hangulatot elsősorban a gyorsjelentési szezon vegyesre sikerült indulása befolyásolta:

a JP Morgan és a Goldman Sachs messze felülmúlta a várakozásokat, ezzel szemben a Wells Fargo és a Citigroup eredménye vegyes volt, míg a Morgan Stanley számai jóval elmaradtak a várttól.

Az amerikai tőzsdéken ettől függetlenül csütörtök este, az európai tőzsdéken pedig pénteken begyújtották a rakétákat, mivel olyan hír érkezett, amely szerint az amerikai pénzügyminiszter javaslatot tett a kínai árukkal szemben érvényben lévő vámok enyhítésére, hogy ezzel is ösztönözzék az USA és Kína között zajló kereskedelmi konfliktus lezárását.

Noha ezt az értesülést később cáfolták, sőt az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője nemtetszésének adott hangot, mivel egy ilyen lépés a gyengeség jelének lenne tekinthető, a piacok már nem foglalkoztak vele.

Pénteken pedig Kína részéről érkezett ajánlat, hogy hat év alatt fokozatosan növelnék amerikai importjukat, amivel eltűnhetne a kínai kereskedelmi többlet az Egyesült Államokkal szemben.

A befektetőt lelkesedéssel fogadták a híreket, így az európai indexek 0,7-2,9 százalékos emelkedést produkáltak a múlt héten. Az exportnak kitett DAX könyvelhette el a legnagyobb nyereséget: 2,9 százalékkal került feljebb. Az amerikai tőzsdék pedig a pénteki záráskor 2,7-3 százalékkal álltak magasabban, mint egy héttel korábban.