A növekvő vállalati adósságterhek sokkal nagyobb kockázatot jelentenek manapság, mint az elmúlt években – ez a fő megállapítása az Oxford Economics egyik friss kutatásának. A tanulmányt jegyző Adam Slater szerint a háttérben az áll, hogy a cégek világszerte kihasználták a válság utáni kedvező környezetet és az alacsony kamatokat, ami brutális hitelállományok fölhalmozásához vezetett. Ez pedig most elkezdett veszélyforrást jelenteni a világgazdaság egészére is.
Összességében az látszik, hogy az eladósodottság miatti sérülékenység ma súlyosabb, mint 2017-ben volt.
Ráadásul ezek a hitelszintek a globális gazdasági növekedésre is negatív hatással lehetnek – tette hozzá az elemző.
Ez utóbbi annak tudható be, hogy a világgazdaság már nem tud lépést tartani a lendületes hitelállomány-növekedéssel. Ha tehát a globális gazdaság bővülése elkezd érdemben lelassulni, mindeközben pedig szigorodik a pénzügyi környezet – a nagy jegybankok például kamatokat emelnek –, az elkezdhet súlyosan visszaütni, ahogy a nehéz helyzetben lévő eladósodott cégek bajba kerülnek, és sorra csődöt jelentenek. Kialakulhat tehát egy negatív spirál, amelyben a lassuló gazdaság vállalati csődöket okoz, aminek következtében még tovább lassul a gazdaság, és így tovább.
A tanulmány fontos megállapítása, hogy
2008 után elsősorban a vállalatok hitelfelvételei növelték meg a globális adósságállományt, különösen olyan országokban, mint Kína, Franciaország vagy Kanada.
Mindeközben a háztartások eladósodottsági szintjei relatíve stabilak maradtak a válság utáni időszakban.
Szintén problémát jelenthet, hogy a piaci szereplők elsősorban az USA cégeinek sérülékenységére figyelnek, noha a világ legnagyobb gazdaságában a GDP-hez viszonyított vállalati hitelállomány csupán kevesebb mint 10 százalékponttal emelkedett az elmúlt öt év során.
Ezzel pedig az USA egyáltalán nem is áll rosszul olyan gazdaságokhoz képest, mint Hongkong, Kína, Franciaország, Kanada vagy Chile.
Bár a fentiek alapján sokan próbálhatnak párhuzamot vonni a 2008-as válsággal, azonban Slater szerint sokkal jobb analógia a 2001-2002 közti időszak. Akkor ugyanis szintén a súlyos vállalati adósságterhek húzták le a világgazdasági kilátásokat. És ez a periódus volt az, amikor az olyan feltörekvő piacokon alakultak ki hitelválságok, mint Törökország vagy Argentína.