A szakember kiemelte: erős Magyarországot kell építenünk, olyan országot, ahol javul az élet minősége, ehhez megfelelő fizetéseket kell adni a dolgozóknak, magas színvonalú egészségügyet és versenyképes oktatást kell teremteni. Elengedhetetlen ehhez a stabil államháztartás fenntartása. Az MNB a közeljövőben komplex versenyképességi csomagot hoz majd nyilvánosságra, tavaly pedig egy 180 pontos versenyképességi javaslatcsomagot dolgozott ki.
Igen nehéz kitörni egy országnak a közepes fejlettség csapdájából, az elmúlt évtizedekben ez alig hat országnak sikerült, nevezetesen Ausztriának, Finnországnak, Írországnak, Szingapúrnak, Japánnak és Dél-Koreának.
A magas, átlagon felüli növekedési rátát felmutató időszakok gyorsan kifulladnak, az esetek hat százalékában sikerül csak hét éven keresztül, vagy azon túl, átlag feletti bővülést elérnie egy-egy sikeres országnak.
A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta azt is, hogy nincs egységes recept a sikeres felzárkózásra, de a hozzá vezető úton nagyon fontos a termelékenység javítása, az új, korszerű technológiák bevezetése, alkalmazása, a cégek hatékonyságának javítása, a népesség növekedésének biztosítása, a belső megtakarítások növelése. A fenntarthatóság szempontjából nagyon fontosak a belső piacok, ezzel párhuzamosan a stabil államháztartás, a belső forrásokon alapuló finanszírozást is el kell érni, mert az idegen devizára alapozott finanszírozás növeli az ország sérülékenységét, ami egy idő után gátolhatja a gazdasági növekedést.
Az elmúlt időszakban Magyarországon az aktivitás és a foglalkoztatás jelentősen javult, gyakorlatilag elértünk a teljes foglalkoztatás határára, de regionálisan még vannak versenyképességi tartalékok a foglalkoztatásban, és a cégek termelékenységét is nagymértékben növelni kell.
Az ország felzárkózásához stabil államháztartásra, hatékony kormányzásra, kiegyensúlyozott energia-ellátásra és erős hazai vállalatokra is szükség van.
A hazai kis- és közepes cégek (kkv-k) termelékenységét nagymértékben növelni kellene, mert a kkv-k termelékenysége csak harmada a nagyvállalkozások hasonló mutatójának. Azt is el kellene érni, hogy a kkv-k is egyre nagyobb összegeket fordítsanak kutatás-fejlesztésre, innovációs célokra.