Ha az USA szárnyalása nem torpan meg 2019 júliusáig, akkor azzal a világ legerősebb gazdasága mérföldkőhöz érkezik. Akkor ugyanis 10 év 1 hónapja, megszakítás nélküli gazdasági erősödést könyvelhet el az ország, ami kétségtelenül impozáns eredmény.
De még erre is ráver a távoli Ausztrália, ahol 27 éve folyamatos az expanzió, és úgy tűnik, nem is akar véget érni. Ráadásul úgy, hogy Ausztráliát is - mint a legtöbb fejlett országot - alaposan megcibálta a 2008-as globális megroppanás. Annak következményeit mégis viszonylag könnyedén heverte ki, sőt megerősödve jött ki belőle. Még a mélypontot jelentő 2008-as évben is, 0,4 százalék volt az ország GDP növekedése, és az azóta eltelt nagyjából egy évtizedben csak három olyan negyedév volt, amikor csökkent a bruttó nemzeti össztermék az előző év azonos időszakához képest.
Az utóbbi évek adatai pedig önmagukért beszélnek.
Az ország, mely 2000-ben még 400 milliárd amerikai dollárnyi GDP-t mutatott fel, 2017-re már közel 1500 milliárd dollárra növelte azt, ami elképesztő teljesítmény.
2018 szeptemberében pedig az ország nyugdíjcélú megtakarításai elérték a 2800 milliárd dollárt, ami szintén kiugróan magas szám.
Az bizonyos - értenek egyet a szakértőként megszólaló közgazdászok -, hogy az ország munkaerőpiacának jót tett, hogy a 2000-es évek után sok, magasan képzett szakember telepedett le ott hosszabb időre vagy később akár véglegesen is, akik a gazdasági szektorok legkülönbözőbb ágazataiban növelték aztán a termelékenységet.
Az egyik, hogy elemzők szerint az akkori ausztrál kormány és a jegybank nem sokat teketóriázott, amikor 2008-ban bekövetkezett a kataklizma. 2009-ben már több mint 7 millárd dolláros gazdaságösztönző programot jelentettek be, amit több összehangolt intézkedés követett. Ezzel sikerült elejét venni annak, hogy az elharapódzó válság, erodálja az addigi eredményeket.
A másik pedig az, hogy Ausztrália ásványkincsekben gazdag ország.
Különösen földgázból, vasércből és szénből van jelentős tartaléka, melyek a közelinek tekinthető, farkasétvágyú Kína számára kulcsfontosságúak. A kommentárok egyet értenek abban:
Kína lényegében ausztrál nyersanyagokból építi mind gigantikusabbra növő nagyvárosait.
Az így beérkező pénzek pedig mind hozzájárulnak az ausztrál gazdaság szárnyalásához. Sőt, az Origo ebben a cikkében írt arról, hogy Kínának annyira kell az ausztrál nyersanyag - például a lítium -, hogy az ország cégei egyszerűen bevásárolják magukat a kitermelést végző konzorciumokba.
Ez persze egyúttal veszélyt is jelenthet Ausztrália számára, hiszen ha Kína behúzza a féket - a lassulás jelei márpedig mutatkoznak -, az közvetlen hatással lehet az ausztrál teljesítményre is. A kínai gazdaság egészén belül azonban az infrastrukturális beruházások egyelőre folytatódnak, mind belföldön, mind külföldön, ami jó hír a 27 éve növekedési pályán lévő ausztrál gazdaságnak.