Félmillió új háztartás jutott szupergyors internethez

Amikor már semmire sincs idő, kapóra jön az internet

Folyamatosan haladnak az infrastrukturális fejlesztések a Szupergyors Internet Program keretében, amely célja, hogy mindenki számára elérhető legyen legalább 30 Mbps sebességű internet jövőre, határidőre teljesül. Kara Ákos, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára az Origónak elmondta: 2015 óta félmillió új felhasználó csatlakozott Magyarországon a világhálóhoz.

Milyen arányú fejlesztéseket sikerült eddig elérniük a Szupergyors Internet Program kezdete óta?

Magyarországon már több mint 2,8 millió háztartásban érhető el vezetékes technológiával a szupergyors internet. Nagyon fontos adat, hogy a kormányzati program keretében három év alatt, azaz 2015 és 2018 között 500 ezer új háztartás számára épült ki a szupergyors internetezés lehetősége, és ebben az esztendőben is újabb fejlesztéseket adunk át.

Forrás: karaakos.hu

A lakosság számára ez milyen új lehetőségeket jelent?

A gyors internet – legyen szó munkáról, tanulásról, elektronikus ügyintézésről vagy szórakozásról – ma már az elektromos hálózathoz hasonló alapszolgáltatásnak minősül.

Az interneten elérhető szolgáltatások, tartalmak, valamint például a családtagok által egyidejűleg használt eszközök egyre nagyobb száma folyamatosan növeli a hálózat sebessége iránti elvárást.

Pont az ilyen tartalmak magasabb színvonalú elérését biztosíthatja vezetékkel, vagy a Szupergyors Internet Program keretében bevezetett mobil-előfizetési szolgáltatással az országban szinte mindenhol elérhető, legalább 30 Mbit/s-os internet.

Egyre több ember éri el Magyarországon a szupergyors internetet Forrás: Picture-Alliance/AFP/usage worldwide/Frank May

Milyen konkrét lépések következnek? Hogyan folytatódik a program, illetve a szolgáltatások fejlesztése?

Folyamatos a fejlesztés, folyamatos a fejlődés. Természetesen, hiszen digitális infrastruktúrába történő beruházások a széleskörű lakossági hozzáférés mellett az ország versenyképességének erősítése szempontjából is rendkívül fontosak. A program első fázisában a 30 Mbit/s sávszélesség elérése volt a cél, a Szupergyors Internet Program 2.0, azaz a program második fázisánál már a minimálisan 100 Mbit/s-os sávszélesség minél szélesebb körű elterjesztését célozzuk, elsősorban optikai hálózatok fejlesztésével. Nézzünk meg két fontos összehasonlítási adatot.

A magyarországi vezetékes hálózatok sebessége jelenleg a 8. legjobb a világon, 108 Mbit/s-os átlagos letöltési sebességgel. (Speedtest Global Index, 2018. december).

Tekintettel arra, hogy egyre gyorsabb internetet igényel a lakosság és a vállalkozások, ezért törekszünk arra, hogy gigabitképes hálózatok épüljenek országszerte.

Európai összehasonlításban az is elmondható, hogy a legutóbbi adatok szerint a háztartások több mint 75 százaléka számára érhető el a 100 Mbit/s-os internet, amellyel a 13. helyet foglaltuk el, megelőzve Svédországot, Németországot, Ausztriát, az Egyesült Királyságot vagy Franciaországot. Ezen a pozíciónkon még tovább javíthat az, hogy idén januártól a Szupergyors Internet Program 2.0 keretében újabb fejlesztések valósulnak meg. Az elkövetkezendő hetekben, hónapokban újabb és újabb települési fejlesztések fejeződnek be az országban.

Jövő héten kerül sor Heves megyei települési átadásokra, az azt követő héten Hajdú-Bihar és Borsod megyében lesznek települési átadások.

Aztán napokon belül újabb települések átadása következik például Baranyában, Komárom-Esztergom megyében.

Milyen kormányzati segítséget kaptak a fejlesztések?

Egyrészt pénzügyi pályázati lehetőséget kaptak a vállalkozások ehhez a munkához. Másrészt az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség a pénzügyi támogatás mellett a fejlesztések nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek nyilvánításával az építkezésekhez kapcsolódó bürokrácia csökkentésével segítette a pályázókat.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy a pályázati nyerteseknek kevesebbszer kellett különböző hivatalokba menniük, és gyorsabban kapták meg a munkájukhoz szükséges engedélyeket.

Konkrét példával élve: a hírközlési hálózatok építéséhez szükséges hatósági eljárások egyszerűsödtek, így számos esetben engedély helyett bejelentés is elég volt az adott munka elvégzéséhez. Azokban az esetekben, amikor továbbra is szükség volt engedélyezésekre, egyszerűsödtek az eljárási szabályok és rövidültek a határidők.

A hírközlési hálózatok építéséhez szükséges hatósági eljárások egyszerűsödtek Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Sebastian Gollnow

Mi a garancia a minőségi rendszer kiépítésének biztosítására?

Az országban az építési, hálózatfejlesztési munkákat önerős vállalás vagy nyilvános pályázat útján 35 nyertes vállalkozás végzi, akiknél folyamatosan vizsgáljuk a fejlesztések előrehaladását és minőségét. Több alkalommal tartottunk helyszíni ellenőrzéseket is. A műszaki követelmények betartását folyamatosan ellenőrizzük. A vállalkozók túlnyomó többsége megfelelő minőségű munkát végez, de emellett jelenleg több cég elvégzett munkájával kapcsolatban is zajlik minőségi ellenőrzés.

Az internetet igénylő embereknek, családoknak és vállalkozásoknak is az az érdeke, hogy időtálló, jó minőségű rendszer épüljön.

Folyamatosan újabb és újabb településeken fejeződik be a munka, de még idén és jövőre is lesznek átadások. Ezek olyan esetekben fordulhatnak elő, amikor a pályázati úton megvalósuló szerződések befejezési határidejét a Pénzügyminisztérium irányító hatósága korábban módosította. Ezek a települési fejlesztések idén, de legkésőbb 2020-ban befejeződnek.

Nemzetközi összehasonlításban milyen helyet foglal el Magyarország? Van erre vonatkozó adat?

Szupergyors internet ellátottságban már most is az európai uniós átlag felett vagyunk. Az is világosan látszik, hogy egyre többen interneteznek mobilkészüléken. Jelenleg Magyarország 4G mobil hálózatának sebessége a világszinten is előkelő 15. helyet foglalja el. Hazánkban jelenleg 11 millió előfizetés van, ez azt mutatja, hogy az emberek egy része több mobileszközt is használ.

A Szupergyors Internet Programmal teljesítjük az unió által előírt követelményeket, amely szerint 2020-ig minden európai állampolgárnak elérhetővé kell tenni a legalább 30 Mbps sebességű internet-hozzáférést.

A lakossági internetelérés mellett a gazdasági vállalkozások, az egyetemi, a kutatói szféra igénye is az, hogy folyamatosak legyenek a digitális fejlesztések. Az idei frekvenciatenderek, az 5G hálózat fejlesztése azt alapozza meg, hogy a digitális gazdasági versenyben a legjobbak között lehessünk. Mozgalmas és fontos esztendő lesz a digitalizációban az idei, amelyet folyamatos fejlesztések és folyamatos fejlődés jellemez majd.