Tudta, hogy a hazai cégek árbevételének hány százaléka jön behajtásból?

Az EOS Csoport európai fizetési szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint jelentős, a cégek árbevételének mintegy 8 százaléka érkezik a késedelmes kintlévőségek behajtásából. Európa egyik vezető kintlévőség-kezelő vállalatcsoportja 17 európai országban, 3400 vállalati döntéshozót kérdezett meg kutatásában.

A magyarországi cégek képviselői közül minden második (48 százalék) nyilatkozott úgy, hogy kintlévőségei kezeléséhez külső partner segítségét is igénybe veszi, amibe beletartoznak a professzionális követeléskezelő vállalatok, valamint az ügyvédi irodák is.

Ez az arány nem mutat jelentős változást az elmúlt évhez képest, viszont európai összehasonlításban magasnak számít.

Az összes megkérdezett európai vállalat 37 százaléka működik együtt külső partnerrel.

A megkérdezett európai cégek több mint egyharmada külső partnerrel végzi a lejárt követelések behajtását Forrás: Shutterstock

A gazdaság teljesítményének szemszögéből fontos tényező, hogy

a behajtásból származó pénzt a vállalatok legtöbbször saját kintlévőségeik törlesztésére (54 százalék) használják fel, míg 50 százalékuk a munkahelyek védelmére és munkahelyteremtésre fordítja az összeget.

Jelentős hányad (46 százalék) említette, hogy tevékenységi körének bővítésére, vagy kutatás-fejlesztésre költ (38 százalék), a vállalatok 24 százaléka pedig a pénzügyi piacon fekteti be ezt a bevételt.

Kraszna Tamás, az EOS Magyarország fedezetlen követeléskezelési osztályának vezetője kiemelte, hogy a követelések megfelelő és szakszerű kezelése számos pozitív hatást gyakorol a gazdaság teljesítménye szempontjából: „Az adatokból egyértelműen látszik, hogy a vállalatok a behajtásból befolyó összegeket nem feltétlenül a napi működésre, hanem sokkal inkább olyan gazdaságélénkítő tevékenységekre költik, mint a munkahelyteremtés, a tevékenységi körök bővítése vagy éppen a K+F. Az EOS számára elsődleges, hogy a kintlévőségeket úgy kezelje, hogy azok behajtása ne befolyásolja negatívan a partneri kapcsolatot az adós és az engedményező között" – mondta el Kraszna Tamás.