Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világ összesített adóssága, vagyis a vállalatoknál, kormányoknál és háztartásoknál lévő hitelek 178 ezer milliárd dollárt tettek ki 2018 júniusáig, ami 50 százalékos emelkedésnek számít az egy évtizeddel korábbi szinthez képest – derül ki az S&P Global Ratings héten közzétett jelentéséből. A növekedés különösen súlyos a kormányzatok oldalán, ahol 10 év alatt 77 százalékkal, 62 400 milliárd dollárra nőtt az adósság.
Mindazonáltal az S&P szakértői úgy látják,
jelenleg az adósságállomány sokkal kisebb kockázatot jelent, mint egy évtizeddel ezelőtt.
Noha végül elkerülhetetlen lesz egy hitelpiaci negatív fordulat, a szervezet nem számít arra, hogy olyan bajba kerülhet a világgazdaság, mint 2008-ban.
Az S&P szerint a csekélyebb kockázat elsősorban a hitelek természetéből adódik. A kormányok által felvett hitelek ugyanis végső soron biztonságosabbak, mint a magánszektor adósságainak egy évtizeddel ezelőtti elszállása, ami később az amerikai lakáspiac összeomlásához, majd recesszióhoz vezetett. Emellett pedig a vállalati hitelfelvétel növekedésének jelentős része Kínából származik, ahol viszont a cégek főként helyi intézmények felé adósodnak el. Következésképpen sokkal kisebb az esélye egy globálisan átgyűrűző hatásnak.
A nyugati kormányok stabil devizákban felvett hitelei, illetve a kínai cégek hazai eladósodottságai tehát együttesen olyan környezetet teremtenek, amely az S&P szerint csökkenti egy globális válság- és csődhullám kialakulását.
Ráadásul a GDP-hez viszonyított adósságállomány nem is nőtt olyan drámaian az elmúlt tíz évben.
Míg 2008 júniusában az arány 208 százalékos volt, addig 2018 júniusában 231 százalékos.
A háztartások oldalán szintén elég konzervatív a növekedés. Különösen az Egyesült Államokban, ahol 10 év alatt csupán 7 százalékkal, alig több mint ezer milliárd dollárral (15 300 milliárdra) nőtt a lakosság hitelállománya. Összevetésképpen,
Kínában a háztartások adósságszintje 6600 milliárd dolláros volt tavaly, ami viszont 716 százalékos növekedésnek felel meg.
Az eurózóna lakossága viszont kimondottan visszafogott volt. Csupán 4 százalékkal, 34 700 milliárd dollárra bővült a háztartások hitelállománya.
Mindazonáltal az S&P arra is figyelmeztetett, hogy nem szabad alulbecsülni az újonnan megjelenő kockázati tényezőket. A válság után ugyanis a világ nagy jegybankjai extrém alacsony kamatkörnyezet mellett hatalmas tőkemennyiséget pumpáltak a piacokra, aminek következtében
a befektetők globálisan egyre inkább elkezdtek rendkívül kockázatos eszközöket vásárolni a magasabb hozam reményében.
Ahogy pedig a globális likviditás fokozatosan felszárad (lassan vége az ingyenpénz korának), a világpiacnak is szembe kell néznie a kockázatos befektetések árnyoldalaival, ha elindul egy eladási hullám.
Nem véletlen, hogy az S&P-nél is a magas hozamú, de alacsony minősítésű vállalati kötvények kockázataitól tartanak a legjobban. Globális szinten ugyanis a cégek teljes adósságállománya 51 százalékkal 23 800 milliárd dollárra emelkedett 10 év alatt, de
a legalacsonyabb minősítésű, úgynevezett bóvlikötvényekhez köthető hitelállomány viszont 170 százalékkal bővült 2008 óta.
Bár a hitelminősítő hangsúlyozza, hogy jelenleg még élnek a támogató jegybanki politikák hatásai, így egyelőre nem kell tartani komoly bedőlésektől, azonban a környezet egyre inkább változik, és ezzel a kockázatok is nőnek. Ahogy az amerikai jegybank és globális társai egyre inkább szigorítanak, úgy válhatnak egyre veszélyesebbé a legalacsonyabb minősítésű adósságok is.
