Keményebben ellenőriz a NAV egyes iparágakban idén, mutatjuk a listát

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által idén február végén megjelentetett 2019-es ellenőrzési irányelveinek főbb célkitűzései alapján egyes iparágak, illetve nagy kockázatú területeken működő vállalkozások nagyobb eséllyel kapnak revíziót az idén - hívja fel a figyelmet a MAZARS.

A 2019-es esztendőben a NAV kiemelt célja a költségvetési bevételek védelme, a nemzetgazdaság versenyképességének támogatása érdekében a rejtett gazdaság és az adóelkerülések visszaszorítása, valamint az önkéntes jogkövetésre ösztönzés.

Az ellenőrzések meghatározó eleme lesz a kockázatelemzésen alapuló differenciált fellépés, amely nagyban támaszkodik az EKAER, valamint a nyáron bevezetett Online Számla rendszeren keresztül érkezett adatokra

– ez utóbbival kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése szintén kiemelt szerepet kap 2019-ben.

Az ellenőrzések során a NAV az együttműködő, jogkövető magatartást tanúsító adózókat segíti, esetükben szankciók helyett a hibák javítására irányuló támogatás a fő cél.

Ugyanakkor, az adójogszabályokat szándékosan és súlyosan megsértő adózók határozott fellépésre számíthatnak, velük szemben a NAV deklarált célja, hogy az adóelkerülés révén eltüntetett adóforintokat hatékonyan behajtsa.

A NAV 2019-ben három fő területre koncentrál:

• jelentős költségvetési kockázatot jelentő adózói körök, tevékenységek ellenőrzése, (fellépés a rejtett gazdaság ellen);
• kiemelt adózók ellenőrzése;
• önkéntes jogkövetés támogatása.

Keményebben ellenőriz idén az adóhivatal, a gépjárműalkatrész kereskedők is célkeresztben vannak Forrás: Shutterstock

A rejtett gazdaság elleni fellépés főbb vizsgálati területei:

• adókijátszás azonnali feltárása a valós idejű adatszolgáltatás segítségével;
• a munkaerő-kölcsönzéssel összefüggő, visszaélések, adókikerülésre használt „foglalkoztatói" láncolatok feltárása, a foglalkoztatáshoz kötődő közterhek megfizettetése, ezzel összefüggő áfacsalások visszaszorítása;
• a személyi változással (vezető tisztségviselő, tulajdonos váltással) érintett vállalkozások
• a foglalkoztatottak bejelentése és a kifizetői bevallások közötti anomáliák;
• az elektronikus kereskedelem (termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás) különös tekintettel a webhelyekre és a webáruházakra;
• a gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedők;
• az építőipari vállalkozások;
• a személyszállítók;
• a szálláshely-szolgáltatók, szállodák, internetes szállásmegosztó portálokon keresztül szolgáltatók;
• az EKÁER-bejelentések adatai alapján, illetve azoknak ellenőrzése során feltárt kockázatok, információk alapján a tudatosan felépített számlázási láncolatokban részt vevő vállalkozások és a csalárd ügyletek mögött álló magánszemélyek;
• az illegális fémkereskedelmi tevékenység;
• az „adózatlan" jövedéki termékek feketepiacának visszaszorítása;
• a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelem ágazatban az országhatáron átnyúló csalárd számlázási láncolatok révén, áfacsalással bonyolított zöldség- és gyümölcs-kereskedelmi ügyletek visszaszorítása;
• a társasági adóhoz kapcsolódó adókedvezmények, kiemelten a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének jogszerűsége;
• nem uniós státuszú árukra vonatkozó vámszabályok, tarifális besorolások, bejelentett származási adatok vizsgálata.

A legnagyobb adóteljesítményű adózókat, ezen belül is az újonnan ebbe a körbe került, vagy jelentős változással érintett adózókat is vizsgálja majd a NAV, továbbá kiemelten vizsgálja a transzferárképzési gyakorlatot és az ehhez kapcsolódó kötelezettségeket is.

Ezen belül külön hangsúlyt kap az OECD elvárásai szerint előírt CBC adatszolgáltatás és információcsere kiemelt vizsgálata.

Az adózói mulasztások megszüntetését szolgáló támogató eljárások 2019-ben jellemzően az alábbi kört fogják érinteni:

• a turizmusfejlesztési hozzájárulás alanyai;
• a nemzetközi, automatikus információcsere révén beérkezett adatok alapján kiszűrt adóalanyok;
• az egyéni vállalkozók, akiknek máshol van bejelentett, 36 órás munkaviszonyuk;
• a foglalkoztatók alkalmazottainak bejelentése és az ehhez kapcsolódó bevallások teljesítése.

Ahogy a MAZARS blogbejegyzése is felhívja a figyelmet rá, még az adóhatósági vizsgálat megkezdése előtti önellenőrzéssel jelentős adóbírság és késedelmi pótlék kerülhető el.