Megszakadt egy fontos távközlési kábel Németország és Finnország között

Meghibásodás lépett fel hétfőn a Finnországot Németországgal összekötő, tengerfenéken futó Cinia C-Lion1 nevű vezetéken, ami miatt az optikai szálas kábelen keresztül lebonyolított távközlési kapcsolatok megszakadtak - jelentette a finn állami Cinia üzemeltető vállalat.

A Cinia sajtótájékoztatón közölte, abból indulnak ki, hogy a kábel külső behatásra, például egy tengerfenéken végigszántó horgony vagy halászháló miatt megszakadt. Az incidens a svéd felségvizeken, Oland sziget déli csücskénél történt, távol a forgalmas hajózási útvonalaktól.

A német és a finn külügyminisztérium egy közös nyilatkozatban aggasztónak nevezte a történteket. 

Az a tény, hogy egy ilyen incidens azonnal felveti a szándékos rongálás gyanúját, nagyon beszédes korunk ingatag helyzetéről - olvasható az állásfoglalásban, amely a történtek gondos kivizsgálását jelentette be.

Undersea cable between Germany and Finland severed https://t.co/O7Iuo6IaR4

— BBC News (World) (@BBCWorld) November 18, 2024

Európai biztonságunkat nemcsak Oroszország Ukrajna elleni agressziója fenyegeti, de rosszindulatú szereplők hibrid hadviselése is. Közös létfontosságú infrastruktúránk védelme döntő jelentőségű biztonságunk és társadalmaink ellenállóképessége szempontjából

- áll a nyilatkozatban.

A C-Lion1 több mint 1170 kilométer hosszan fut Helsinkiből Rostock városába. 

A vezetéket 2016 tavaszán helyezték üzembe, és ez az egyetlen tengerfenéki adatkábel, amely Finnországot Közép-Európához kapcsolja - írja a BBC.

A svéd SVT hírügynökség arról számolt be, hogy a stockholmi hatóságok vizsgálódnak egy másik, a Litvánia és Svédország között futó távközlési kábelen keletkezett károk ügyében is. Lényeges tisztázni, hogy miért van jelenleg két működésképtelen vezetékünk a Balti-tengeren - jelentette ki Carl-Oskar Bohlin svéd polgári védelmi miniszter.

Tavaly október elején károk keletkeztek az Észtországot Finnországgal összekötő Balticconnector nevű gázvezetéken, illetve távközlési kábeleken. 

A finn és az észt hatóságok szerint egy hongkongi regisztrációjú teherhajó okozhatta a kárt azzal, hogy horgonyát végighúzta a tengerfenéken.

Súlyos volt a helyzet a Balti-tengernél 2020-ben is, sürgős vizsgálatot kezdeményezett Svédország és Dánia az Északi Áramlat 1 vezeték két ponton történő szivárgása miatt, nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat 2 vezetéken is szivárgást észleltek. 

Az Északi Áramlat alatti Balti-tenger körüli vizsgálat hosszú ideig tartott. Végül a dán hatóságok 2023 februárjában kijelentették, hogy szándékos szabotázs történt a vezetékek ellen, de a rendelkezésre álló információk alapján nem indítottak büntetőeljárást.

Végül kiderült, hogy egy ukrán búvároktató állt az Északi Áramlat felrobbantása mögött.