A "nyomorindex" kiszámolását végző közgazdászok a világ 62 országának, többéves gazdasági tendenciái alapján elemzik minden évben azt, hogy melyek a világ legkilátástalanabb, legelesettebb helyei. A mutatót elsősorban a foglalkoztatási és az inflációs adatok egymáshoz rendelésével számítják ki.
A 2019-es rangsorban, csakúgy, mint a tavalyiban, Venezuela vezet.
A dél-amerikai, egyre nagyobb válságba süllyedő országban az előzetes számítások szerint idén felfoghatatlan nagyságúra, 8 millió százalékosra kúszik az infláció, miközben a munkanélküliség is növekedik. Így míg az elemzett országok többségében alacsonyabb inflációs ráta és csökkenő munkanélküliség várható idén, összehasonlítva a 2018-as adatokkal, addig Venezuela és néhány más ország maroknyi csoportja a tavalyinál rosszabb mutatószámokat mutat fel mindkét területen.
Az idei nyomorindex adatai a Bloomberg közgazdászainak felmérésein alapulnak, míg a korábbi években az országok közölte adatokat vették alapul számításaikhoz. Ez azonban épp Venezuela esetében vet fel problémákat, amely már ötödik éve őrzi listavezető helyét. A dél-amerikai ország 2016 óta nem publikál hivatalos gazdasági adatokat, így csak külső modellezések alapján lehet képet alkotni arról, mi zajlik a széteső országban. Az elemzői becslések igen nagy szórásokat mutatnak az inflációra vonatkozóan - az indexeket kiszámolók szerint az most épp 219 900 százalék -, de abban mindannyian egyetértenek, hogy hatalmas mértékű, mely a munkahelyek megszűnésével csak még kilátástalanabbá teszi a talpra állás esélyét.
S hogy mely országok vannak még a lista élmezőnyében?
Az alábbi összeállítás megmutatja a kapott mutatók alapján, hogyan alakult tavaly, és hogyan alakul idén a lista első tíz helye:
A lista első hat helyén idén sincs változás, csekély átrendeződés csak az utolsó néhány országnál figyelhető meg (minél magasabb a mutatószám, az ország annál rosszabbul teljesít). A lista felén európai, vagy Európához köthető országok állnak, Spanyolország például idén ugyan javít két pozíciót, de még így is ott van a tíz legpocsékabbul teljesítő országok között.
Igazi meglepetést okozhat azonban a gazdag olajországnak tartott Szaúd-Arábia, ahol ugyan a tavalyi néhány százalékos infláció idén januárban deflációba fordult, de az átalakuló szaúdi gazdaságban súlyos gondként jelenik meg a jelenlegi és a potenciális munkanélküliség. Az elemzők szerint szem előtt kell tartani, hogy az alacsony mértékű áremelkedés (ami itt árcsökkenésbe váltott) a gyengülő piaci kereslet jele lehet. Ha pedig a munkanélküliség túl alacsony, akkor az egészségtelenül belassíthatja a munkaerőpiacot, hiszen romlanak azoknak a munkavállalóknak az esélyei, akik szívesen váltanának jobb munkahelyre.
A világ legkevésbé szomorú országai között Thaiföld áll az élen, 2,1 ponttal. De ott van a jól teljesítők között Szingapúr, Japán, Svájc, Ecuador és Izland is.
Az elemzők szerint a 2019-es év a tavalyi évben megerősödő feltörekvő piacokat állítja nagy kihívás elé. Oroszország például idén a 17. lett a listán a legpocsékabbak sorában, amit az magyaráz, hogy a munkanélküliségi ráta jó ideje nem csökken, az árak viszont nőnek. Az infláció elleni küzdelmet ott a jegybank szakemberei nagy nehézségek árán vívják, és úgy tűnik, a siker ára a monetáris politika lazítása lehet.