Az új lakásoknál a jogszabályok már előírják a megfelelő hőszigetelést. Ráadásul az új lakások építői vagy vásárlói általában azok közül kerülnek ki, akik a lakásigényüket az átlaghoz képest magasabb szinten tudják kielégíteni, vagy a lakástulajdon megszerzését befektetésnek szánják. Ezzel szemben állnak a használt lakások tulajdonosai, akik sokszor nem tudják kifizetni a hőszigetelés költségét.
Az egyesület közleménye szerint
minél szegényebbek a lakástulajdonosok, annál valószínűbb, hogy a lakás hőtechnikai szempontból sem felel meg a mai követelményeknek.
Ugyanakkor pont a lakáskorszerűsítés és -felújítás esetében a munkák finanszírozásában az állami támogatások szerepe sokkal kisebb, mint az új építésű ingatlanoknál, és ugyanez mondható el a hitelekről is.
Vagyis ott szükséges nagyobb önerőt felmutatni, ahol a támogatásokra sokkal nagyobb szükség lenne, éppen ezért az önerő hiánya miatt nem végzik el ezeknek az ingatlanoknak a megfelelő hőszigetelését.
Pedig ma már nemcsak energiahatékonysági beruházásra, hanem felújításra is igénybe vehető adókedvezmény, mely az üzembe helyezés évében vagy az azt követő öt adóévben használható fel.
„Az elmúlt években a lakásépítési – és vele a felújítási – árakat elsősorban a munkaerőköltség, másodsorban az építési költség, és csak legvégül az anyagköltség drágulása alakította. Ezt a korábban is megfigyelhető tendenciát a 2016-ban elindított lakáspiaci élénkítés felerősítette. Az évente épített új lakások számának várható visszaesése, különösen 2021-ben és az azt követő években kivitelezői kapacitásokat szabadíthat fel a felújítási és lakáskorszerűsítési piac számára. Ennek kihasználását segíthetné elő egy, a felújítási, korszerűsítési piacot jobban célzó támogatási rendszer bevezetése" – mondta Varga Dénes közgazdász, aki a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesületének megbízásából vizsgálta meg az országos lakásállományt érintő épületenergetikai helyzetet.
A korszerűsítési törekvések a hűtő-fűtő szerkezetek és a nyílászárók lecserélését érintik gyakrabban.
A ház hőszigetelésének javítására – már csak az összeg nagyságrendje miatt is – sajnos kevesebben áldoznak. A Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) a lakosság körében 2019. április 20-ig végzett országos felmérést arról, melyek a legfőbb felújítási tervek, célok, és mit gondolnak a hőszigetelésről, a szakemberek körében pedig arról, hogyan alkalmazkodnak az új előírásokhoz munkájuk során.
Ha egy, a hetvenes-nyolcvanas években épített átlagos lakótelepi házat veszünk alapul, a gyenge hőszigetelésnek köszönhetően az épület belső falainak hőmérséklete télen 12-13 fok is lehet.
A felújítással a korábbinál akár 5-6 fokkal alacsonyabb hőmérsékletre is elég lenne felfűteni a lakást a megfelelő komfortérzethez.
Egy ilyen átlagos ház hőszigetelése 16 cm vastag EPS szigetelőlapokkal – ezek a piacon kapható korszerű szigetelőlapok közül a leginkább megtérülőek – körülbelül 1,5-2,5 millió forintba kerül a munkadíjjal együtt. Viszont ezzel a korszerűsítéssel a fűtési költségek legkevesebb 40, de akár 80 százalékkal is csökkenhetnek, ami egy fűtési szezonra kivetítve akár 200 ezer forint megtakarítást is jelenthet.
A ház értéke a hőszigetelés fejlesztésével pedig azonnal 15 százalékkal nő, ennyivel magasabb ára lesz az ingatlanpiacon egy kedvező energetikai besorolású épületnek.
A fejlesztéssel a lakosok nemcsak komfortosabban érezhetik magukat, de olyan jelenséggel sem kell megbirkózniuk, mint a penészgomba.
További információk a Hőszigeteljaholnapért.hu honlapon érhetők el.
Cikkünk a Piacésprofit.hu írása alapján készült.