Vízivilág: megépítenék a gigantikus, vízen lebegő várost

Hatalmas, fenntarthatóan működő, a vízen lebegő város terveit jelentették be a napokban. A koncepciót az ENSZ is felkarolta, ahol úgy látják, a klímaváltozás okozta elkerülhetetlen tengerszint-emelkedés miatt egyre komolyabban kell foglalkozni a gondolattal, hogy a part mentén élő emberek egy részét nem a szárazföld belseje felé, hanem a vízre költöztetik.

A vízi város koncepcióját Oceanix City névre keresztelték. Megalkotója az a Mark Collins Chen, aki 2007-ben vállalkozóként került Francia Polinézia turizmusért felelős miniszteri pozíciójába, és egy ideig be is töltötte a tisztséget. Chen hivatalában rögtön azzal szembesült, tehet bármit, a Csendes-óceán déli térségében fekvő, 118 földdarabocskából álló szigetcsoport harmada 2035-re, de legkésőbb 2050-re víz alá kerül, attól függően, melyik klímakutató tudós számításai teljesülnek végül. Ettől a ponttól viszont elég hamar eljutott oda, hogy kormányával a véges területű földterület helyett inkább a vízen keressen megoldást az érintett lakosság elhelyezésére, és lényegében így született meg a lebegő település koncepciója - írja a Fast Company.

Oceanix City Floating villages concept https://t.co/2KewhGd4ivpic.twitter.com/M81Flf3wHm

— wordlessTech (@wordlesstech) 2019. április 5.

A tengerszint emelkedése valóban egyre nagyobb, fenyegető globális probléma, ami nemcsak távoli, festői szigetek kicsiny halászközösségeit érinti, hanem indusztriális társadalmak tengerparti metropoliszainak lakóit is.

A világ lakosságának közel 40 százaléka, mintegy 2,4 milliárd ember él olyan tengerparti területen, ahol a következő évtizedekben számolni kell a tengerszint-emelkedés hatásaival.

Az ott élők helyzetének lehet egyik lehetséges megoldása az, ha időben megtalálják a módját a vízen való berendezkedésnek, mintha csak a Waterworld - Vízivilág című, nagyszabású kalandfilm egyik díszlete, egy vízre épült falu elevenedne meg az óceánokon. A párhuzam nem véletlen: az Oceanix koncepciójában 300 vízen lebegő platform szerepel, melyek összesen akár 10 ezer ember megfelelő életminőségének biztosítására is képesek lennének hosszú távon.

A működéshez szükséges energiát napelemekből nyernék, a platformok pedig a tengerfenékhez lennének rögzítve, így a település lebegne a vízen, s nem változtatná helyzetét.

Az alapokat úgy erősítenék meg, hogy elektromos áram segítségével mészkőképződést érnének el a vízben. A mészkő a betonnál is keményebb anyag, ellenben sűrűsége okán, lebeghet a vízen, vagyis a rendkívül szilárd "városelemek" nem süllyednének el, ellenben alkalmasak lennének arra, hogy azon sokan éljenek.

We look forward to continue working with an incredible team and @UNHABITAT to implement resilient & sustainable #floatingcities around the world! View Oceanix City here: https://t.co/X8FKQL0AnC#maritimemetropolis#oceanixcitypic.twitter.com/g8MLL27CKn

— BIG (@BIGstertweets) 2019. április 4.

A vízi várost az Oceanix, Chen cége gyártaná, tervezője pedig Bjarke Ingels építész, akinek New Yorkban és Koppenhágában készültek már el sikeres koncepciói.

Ahogy a Business Insider cikkében olvasható, a vízen lebegő városok ötleteit korábban meglehetős kétkedéssel fogadták az ENSZ-nél, ám most úgy tűnik, nincs nyoma a szkepticizmusnak. A hírek szerint a modellt kivitelezhetőnek és pénzügyi értelemben is finanszírozhatónak ítélték meg. A cégnél pedig megerősítették: egyáltalán nem tréfának szánják, hanem nagyon komolyan gondolják a koncepciót és annak megvalósítását.

A világszervezet illetékes döntéshozóinál vélhetően azért is ért el sikert az Oceanix City, mert általánosságban is egy fenntartható település koncepcióját jelenti, tiszta forrásból nyert energiával, édesvíz igényének önálló kielégítésével.

Kattintson az alábbi képre, galériában mutatjuk meg a vízre álmodott város látványterveit!

Ehhez jön hozzá az, hogy a tervezők szerint

az emelkedő vízszint mellett a lebegő város képes ellenállni még a legerősebb trópusi viharoknak is.

A tervezők szerint az általuk jelzett 10 ezer fős lakosságszám a legideálisabb az egy települést jelentő, több száz úszó platformra. Szerintük ezzel a széles értelemben vett autonómia, önigazgatás és önellátás biztosítható a lakosság számára. Persze ehhez hozzá tartozik - tették hozzá -, hogy például a városban nem járnának autók, ezek helyett egészen más szállítási megoldásokkal építenék meg a fenntartható módon működő vízi várost.