Az albérlet lehet lelakott, de jól felszereltnek kell lennie

Az elmúlt hat-hét évben drasztikusan emelkedtek az albérleti díjak: 2010 óta Budapesten nagyjából kétszeresére drágultak a kiadó lakások, és bár ez a dinamika nem maradhat fenn a jövőben, az emelkedés biztosan nem áll meg. A vidéki nagyvárosokban nem következett be ekkora mértékű áremelkedés, aminek több oka is van.

Egyrészt Budapest belvárosában rengeteg rövid távra kiadó lakás található, amelyeket jóval drágábban ki lehet adni. Mivel azok sem akartak lemaradni, akik hosszú távra adják bérbe lakásaikat, bérleti díjaikat korrigálták, így az áremelkedés ebben a szegmensben is jelentős volt. Hasonló jelenség más városokban nem nagyon volt megfigyelhető, még az egyetemvárosokban is csak másodlagosan éreztette hatását az Airbnb-láz.
Másrészt

Budapesten a legnagyobb, tíz százalék feletti a bérlakások aránya.

A nagyobb városok egyikében sem éri el a tíz százalékot ez az arány, a kisebb településeknél pedig elvétve akad kiadható ingatlan.

Az albérlők szemével nézve három szempont kiemelten fontos: hol van a lakás, milyen állapotban van és mennyibe kerül. A bérlakások 85 százaléka 70 négyzetméternél, 61 százaléka pedig 40 négyzetméteresnél kisebb, vagyis a többség számára nem a lakás alapterülete a legfontosabb. A lokáció kulcskérdés, hiszen a belváros gyakorlatilag megfizethetetlen – az V. kerületben egy átlagos lakást 250 ezer forintért is ki lehet adni.

Így a jó helyen található ingatlan akkor is vonzó lehet, ha egyébként lepusztult házban van és nincs felújítva. Amiből azonban nem nagyon engednek a leendő lakók: az a berendezés.

A bérlők túlnyomó többsége bútorozott lakást keres, a konyhának, fürdőszobának pedig teljesen gépesítettnek, jól felszereltnek kell lennie.

Az átlagos lakás bérleti díja Budapesten nagyjából 150 ezer forint az ingatlan.com statisztikái szerint. Ennél jóval olcsóbb az élet Győrben és Debrecenben, ahol kicsivel 100 ezer forint felett, illetve a körül lehet kiadni egy átlagos lakást. A többi nagyobb városban azonban már jóval kevesebből kihozható a bérleti díj.

Illusztráció Forrás: MTI/Marjai János

Az új és újszerű lakások természetesen többe kerülnek, az ingatlan.com statisztikái szerint több mint tíz százalékkal lehet magasabb díjat kérni értük. Ez azonban az idén és jövőre vélhetően változni fog. Mivel egyre több lesz az új lakás, nem lesz akkora nóvum ilyet találni – sokan vásároltak és vásárolnak befektetési céllal, így az albérletpiacon is megjelennek ezek a lakások. Ez azt jelenti, hogy várhatóan csökkenni fog a különbség az új és újszerű és a használt lakások bérleti díjai között. Ám a különbség bizonyosan meg fog maradni.

A bérlakáspiaci robbanása az adózásban is hozott változást

Tavaly jelentősen csökkent ugyanis a bérbeadásból származó jövedelem adója. Míg korábban az egymillió forint feletti bevétel után személyi jövedelemadó mellett egészségügyi hozzájárulást is kellett fizetni, 2018-ban a 14 százalék ehótól megszabadultak a bérbeadók. Ráadásul három lakás bérbeadása esetén már tételes átalányadót is lehet fizetni, ami még egyszerűbbé tette az adózást – az adó évente lakásonként 38400 forint. Az átláthatóságot pedig segítette, hogy már 2015 óta külön nyilatkozni kell az ingatlan-bérbeadásról a bevallásban.

Mindez azt eredményezte, hogy jelentősen nőtt a bérbeadás után adót fizetők száma – és ezzel együtt az adóbevétel is több lett.

2015-ben 60 milliárd forint jövedelmet vallottak be az adózók ingatlan-bérbeadás címén, 2018-ban pedig már 103 milliárd forintot

– derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal statisztikájából. Ezzel párhuzamosan a bevallók száma is megugrott: 72 ezerről közel 115 ezerre - írta a Világgazdaság. Ennél azért nagyságrendekkel többen szednek albérleti díjat, hiszen nagyjából egymillió ember élhet albérletekben Magyarországon.

A rovat tippje (X)

Ha a motiváció megvan, csak a költségek okoznak fejfájást, akkor válassza minikölcsön.hu azonnali kölcsönét.

A cikk megjelenését a Minikölcsön.hu támogatta.