Struccokkal és rágcsálókkal oldaná meg élelmezési gondjait Kuba

A vízibivaly importját már kipipálták a havannai vezetők, most pedig új ötletek láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogyan lehet élelmiszer-önellátó a szocialista berendezkedés egyik utolsó fellegvára, Kuba. Az új favorit a strucc és egy helyi rágcsálóféle: ezekre állítaná át a szigetország lakosságát néhány befolyásos hivatalnok és vállalatvezető, írja a Reuters.

Egyre nehezebb a hozzájutás a húsfélékhez és a tojáshoz Kubában, köszönhetően az elmúlt hónapok gyengélkedő gazdaságának, melyet az Egyesült Államok újabb szankciókkal sújtott. A havannai vezetés ezért struccokkal és egy helyi rágcsálóval, a hutiával oldaná meg az élelmezési gondokat.

A strucc egyre nagyobb szerephez juthat az élelmezésben Fotó: Talán Csaba

„Egy strucc akár 60 tojást is tojhat, s ha csak 40-ből lesz felnövekedett állat, az is 4 tonna húst jelent egy évben. Ezzel szemben például a szarvasmarhák csak egy borjút szülnek egy évben, melynek felnövekedéséhez újabb egy évre van szükség” – ecsetelte a struccal járó előnyöket Guillermo Garcia Frias. A 91 éves Frias egykor a kubai forradalom gerillájaként harcolt, így a „Forradalom tiszteletbeli parancsnoka” cím birtokosa, mellette pedig egy állami vállalatnak a vezetője, amely struccfarmokat üzemeltet.

Frias emellett a hutiákat is fogyasztásra ajánlja az ország népének.

A hutiák vagy más néven fakúszópatkány-félék a Karib-térségben, illetve Kubában őshonosak, és akár 8 kilogrammot is nyomhatnak. A kubai hutia a különösen nagy testű alfajok közé tartozik, ráadásul nappal is aktív életmódot folytat – és ami egyes vezetőknek fontos, igen jó fehérjeforrás lehet a szankcióktól sújtott Kuba lakossága számára.

A kubai hutia egyesek szerint remek fehérjeforrás Forrás: Biosphoto/Alejandro Prieto / Biosphoto/Alejandro Prieto

Frias ötletei máris rengeteg gúnyos vicc és mém tárgyai lettek az országban.

Ugyanakkor az egykori forradalmárnak abban igaza van, hogy a struccok világszerte egyre népszerűbbek tojás- és húsforrásként. Dél-Afrikában már a napi élelmiszerfogyasztás része a strucchús, s bár az USA-ban még inkább ínyencségnek számít, népszerűsége nő, mert íze hasonlít a sovány marhahúséra.

Egyesek szerint azonban Kubában nem a szokatlan megoldásokat kellene keresni, hanem a havannai vezetésnek azt kellene megoldania, hogy az olyan alapélelmiszerek, mint a hagyományos baromfihús, rendelkezésre álljanak.

Amikor manapság baromfiszállítmányok érkeznek a havannai szupermarketekbe,

hosszú sorok kígyóznak azért az utcán, de van, akinek így is csak havonta egyszer kerül csirkehús az asztalára.

Mások pedig hozzáteszik: Frias ötletei a Fidel Castro-projektek egyikét idézik, amelyben az egykori vezető géntechnológiával feljavított képességű tehenek létrehozására tett javaslatot. Az Ubre Blanca néven aztán elhíresült tehén valóban sikertörténetnek bizonyult, mert egy nap alatt 110 liter tejet adott, ami hivatalosan Guinness-rekord lett. Utódai azonban nem voltak ennyire produktívak, így további kísérletekre már nem került sor ezen a vonalon.

Kuba egyébként élelmiszerszükségletének 60-70 százalékát importálja, mivel a központi tervezés hibái, valamint az amerikai embargók nem teszik lehetővé azt számára, hogy élelmiszerből önellátóvá váljon.

Ráadásul az elmúlt években csökkentenie is kellett az importot, anyagi forrásainak szűkössége, valamint a venezuelai támogatások elapadása miatt, miután a dél-amerikai ország gazdasági, majd teljes társadalmi-szociális összeomlásba zuhant.

Hiánycikk a havannai üzletekben a baromfihús Forrás: pixabay.com / Alexrojas2990

Ráadásul a kommunista párt vezetője, Raul Castro, nemrég arra figyelmeztetett, hogy a gazdasági helyzet a következő hónapokban súlyosbodhat, mivel az Egyesült Államok tovább szigorítja szankcióit Kubával szemben. A vezető ugyanakkor hozzátette: nem várható, hogy olyan nehéz helyzet álljon elő, mint az 1990-es években, amikor a Szovjetunió összeomlása után a mostaninál nagyobb áruhiány okozott válságot a legfőbb patrónusától megfosztott szocialista országban.