Tóth Péter a 14. regionális közlekedési konferencián tartott nyitóelőadásában azt mondta, hogy az útépítéseket és fejlesztéseket – beleértve a mintegy 450 kilométernyi gyorsforgalmi útépítést is – több mint 50 százalékban magyar költségvetési forrásból valósítják meg.
A komplex útjavítási program keretében 100 milliárd forint értékű projekt indult el, a felújítások jelenleg is folynak.
A Magyar falu program keretében pedig évi 50 milliárd forint áll rendelkezésre,
ebből a forrásból mintegy 430 kilométer mellékút-hálózat ütemezett felújítása folyik az ötezer lakosúnál kisebb településeken – sorolta a helyettes államtitkár.
Tóth Péter beszélt a vasúti fejlesztésekről is, ennek keretében a Budapestet a százezer lakosúnál nagyobb megyei jogú városokkal összekötő vonalakon 120-160 kilométer óránkénti sebességet elbíró vasúti pályát, a többi megyei jogú város és a főváros között pedig 100-120 kilométerrel terhelhető pályát alakítanak ki annak érdekében, hogy a vasúti szállítás versenyképes legyen a közútival.
Hozzátette: 2018 és 2023 között 600 kilométer vasútipálya-felújítás fejeződik be.
A kiemelt infrastruktúra fejlesztések közül megemlítette a Budapest-Belgrád vasútvonalat, a Debrecen észak-nyugati gazdasági övezetet, a Paksot érintő Közép-Duna-menti térséget és a zalaegerszegi tesztpályához kapcsolódó közlekedési infrastruktúra fejlesztéseket.
Folyamatban van a visegrádi országokat összekötő nagysebességű vasutak előkészítése,
a hazai intermodális csomópontok felülvizsgálata, a Duna hajózhatóságának, illetve a regionális repülőterek fejlesztésének előkészítése is – ismertette Tóth Péter.