Hat év alatt, napi átlagosan 4 millió hordóra növelné Nigéria a kitermelést, úgy, hogy a mostani napi ráta 2 millió hordó körül, vagy valamivel alatta mozog - írja az Oilprice.
Az OPEC-tagország Niégira jelenleg 2,2 millió nyersolajat szállít naponta, bár februárban ennél jóval kevesebbet termelt átlagosan. A kitermelés volumene márciusban is csak az 1,7 millió hordót érte el naponta.
Ehhez képest mindenképpen ambíciózusnak tekinthető az, hogy az ország a kitermelést viszonylag rövid idő alatt a duplájára növelje. Ennek teljesülését elősegíti az, hogy az utóbbi két évben mérséklődtek a Niger folyó deltavidékén a katonai jellegű támadások különböző lázadó és szélsőséges csoportok részéről, az ott működő fontos olajinfrastruktúra ellen. Ugyanakkor még mindig állandó jelenség az olajlopás, ami olyan mértékű, hogy amiatt gyakran napokra-hetekre is le kell állítani az olajexportot.
Ez pedig különösen nehéz helyzetbe hozza a kormányt, hiszen Nigéria gazdasága alapvetően függ az olajtól.
Az OPEC jelentései szerint, az olaj- és földgázszektor adja a GDP 10 százalékát, míg az exportbevételek 83 százaléka származik az olajipari exportból.
A most bejelentett tervek ugyan kecsegtetők, de az elemzők szerint, nehéz lesz azokat megvalósítani. Többek jelezték, bár az attrocitások száma csökkent, de még mindig nagyon nagyfokú a bizonytalanság a Niger folyó deltájában, ahol a két óriás, a Shell és az Exxon végez kitermelést. A biztonsági rizikó elriasztja azokat a további befektetőket, akik illetve amelyek nélkül kétséges a tervek valóra válthatósága.
Mások azt is hozzáteszik: a napi 4 millió hordós terv eleve abszurdan magas számra alapul. Ugyanakkor a nigériai olajtársaság, az NNPC igazgatótanácsának vezetője azt mondta, a cél "agresszív, de teljesíthető."
A bejelentés kritikusai szerint egyébként ez csak akkor lehetséges, ha az ország közben fejleszti saját finomítókapacitásait, nagyjából napi 1,5 millió hordóra.
A mostani finomítók összesen 445 ezer hordó feldolgozására képesek naponta, és nagyon sok gond van azokkal, mivel korábban nem fordítottak elegendő pénz a karbantartásukra. A nigériai finomítókkal kapcsolatos problémákról az Origo ebben a cikkében írt.
A finomítás kapcsán a legjelentősebb fejlemény az, hogy Afrika leggazdagabb embere, Aliko Dangote lényegében egymaga valósít meg egy óriási beruházást cégei segítségével. A világ legnagyobb finomítója napi 650 ezer hordónyi olajat dolgoz majd fel, de csak jelentős csúszással, 2020 közepétől működik majd teljes kapacitással.
Nigeria más magánbefektetőkkel is tárgyal a kapacitások növeléséről, ezekről annyi ismert, hogy újabb 450 ezer hordónyi bővítés tető alá hozása a cél. A kormány emellett jelezte, hogy folyamatos egyeztetések zajlanak Szaúd-Arábiával is lehetséges beruházásokról, kihasználva azt, hogy az ottani állami olajmammut, az Aramco, agesszív globális terjeszkedésbe kezdett.