Bár Kína látványosan erősödik, még mindig messze az Egyesült Államok a világ legerősebb gazdasága a bruttó nemzeti össztermék alapján: az USA évente 50 százalékkal nagyobb GDP-t állít elő, mint a második helyen álló vetélytársa. Az államok gazdasági teljesítményét azonban más módokon is össze lehet hasonlítani. Ha a tőzsdei kereskedésben forgó értéket vesszük alapul, akkor az USA ötször erősebb Kínánál.
Az USA aggregált tőzsdei értéke meghaladja a felfoghatatlan 30 ezer milliárd dollárt,
amelyen a világ legnagyobb, önmagukban is sok milliárd dollár értékű vállalatai osztoznak – elegendő csak utalni arra, hogy az Apple után idén a Microsoft is átlépte az 1000 milliárd dolláros piaci értéket.
Az amerikai piacokon persze forognak külföldi vállalatok papírjai is, ez a körülmény pedig szintén hozzájárul az ottani tőzsdei értékstabilitáshoz. Más országokban, illetve kevésbé fejlett piacokon, vagy azokon a helyeken, ahol a pénzügyi kultúrának kevésbé integráns része a vállalati papírokkal való széles körű kereskedés,
az ország egyébként erős gazdasági fejlettsége ellenére is, a tőzsdeérték jóval alacsonyabb lehet az amerikainál.
Ezt a vonatkozást ragadták meg az elemzők – támaszkodva a World Federation of Exchanges nevű szervezet adataira –, hogy újszerű megvilágításba helyezzék a cégértékek és az országok gazdasági fejlettségének időről időre előkerülő összehasonlításait.
Az az eredmény született, hogy számos amerikai nagyvállalat piaci kapitalizációja eléri egész országok tőzsdeértékét. Például, a Google anyagholdingja, az Alphabet, annyit ér, mint a spanyolországi tőzsdén forgó vállalatok együttesen. Ezen az elven haladva pedig az jön ki, hogy a Disney Törökországgal, a Salesforce Kolumbiával, míg például az eBay az egyébként a GDP-je alapján Afrika legerősebb gazdaságának számító Nigériával állítható párba úgy, hogy több szomszédos – lényegesen szegényebb – országot is képes „lefedni”.
Ezt az igen sajátos összehasonlítást vizuálisan is ábrázolták.
Alább – több részletben – mutatjuk, hogy néz ki akkor a világ térképe, ha azon a legnagyobb amerikai vállalatok tőzsdeértékével fedjük le az azonos tőzsdei összértéket felvonultató országokat.
Például Európa országai így hozhatók fedésbe a nagy amerikai vállalatok tőzsdeértékével. Az Adobe elviszi Írország összesített kereskedését, az örök rivális Coca-Cola – Pepsi kettős pedig elég lenne a Csatorna mindkét oldalának tőzsdéire, míg a McDonald's a Disney-vel együtt már befogná a skandináv kereskedést is.
Ez pedig a Közel-Kelet és az Öböl menti térség „térképe”. A szórakoztatóipari óriás Disney itt egymaga elég lenne a török tőzsdei kereskedők számára, a két hagyományos olajóriás, a Chevron és az Exxon pedig a világ első számú olajhatalmát, Szaúd-Arábiát fedné le. Az Intelnek jutna az Arab-félsziget többi olajkistigrise.
Afrikában néhány nagyvállalat szerepel csak néhány országnál, aminek részbeni magyarázata az, hogy a kontinens nagy részén a tőzsdei működés viszonylag csekély jelentőségű a nagy országokéval összehasonlítva, illetve van olyan állam is a földrészen, ahol a nyugati értelemben vett kereskedés még nem, vagy csak néhány éve indult el (Angolában például csak 2016-ban). A FedEx azért így is képes lenne elvinni a hátán az egyiptomi tőzsdét, míg az egyébként szintén rivális Walmart és az Amazon együtt a legfejlettebbnek tartott afrikai ország, a Dél-afrikai Köztársaság tőzsdei kereskedésével képvisel nagyjából azonos értéket.
A távol-keleti és az ausztrál színtéren egészen változatos iparági profilból érkeztek a szereplők, többségük nálunk is jól ismert márka-, illetve cégnévvel. Figyelemre méltó például az, hogy a Starbucks önmagában annyit ér, mint amilyen értékről a bangladesi kereskedésben folyik az adás-vétel.
Végül pedig Dél-Amerika: itt a Google anyavállalata és a Facebook együtt Brazíliával kerül párba, a mostanában nehéz időket élő Boeing pedig még így is képes lenne lefedni a világ egyik leghosszabb országának, Chilének a tőzsdeértékét.