A kiskereskedelmi forgalom bővülése a februárban mért 8,4 százalékról tehát lassult márciusban, amit teljes egészében az indokolt, hogy a húsvét tavaly márciusra, idén pedig áprilisra esett. Ezt tükrözi az is, hogy az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben csupán 1 százalékkal nőtt a forgalom a februári 4,8 után, míg egy évvel ezelőtt 6,1 százalékos növekedést mértek.
Ezzel szemben a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben és az üzemanyag-kiskereskedelemben egyaránt 14,3 százalékkal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene. A húsvét-hatás miatt áprilisban várható élénkülés.
Növekedtek az eladások a bútor-, műszakicikk-, iparcikk jellegű vegyes, a textil-, ruházati és lábbeli-, a használtcikk-, valamint a könyv-, számítástechnika- és egyéb iparcikk-üzletekben. Ezzel szemben a forgalom volumene csökkent a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben.
2019. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 6,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál, így élénkült a tavalyi utolsó negyedévhez képest.
A 2015. évi átlaghoz képest 23,1, 2010-hez képest pedig már 35,4 százalékkal magasabb a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
Idén a reálbérek növekedése a Takarékbank várakozásai szerint 6,5 százalékhoz közeli mértékben folytatódhat, így a kiskereskedelmi forgalom növekedése is ezen a pályán maradhat, azonban ennek mértéke 5 százalékot némileg meghaladó ütemre lassulhat a tavalyi 6,7 százalékpontos forgalombővülés után.
A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is.
Az új autó regisztrációk pedig az első négy hónapban 7 százalékkal emelkedtek, noha tavaly szeptembertől az új károsanyag-kibocsátás mérési szabályozások (WLTP) bevezetése miatt több modell eltűnt a kínálatból, ami átmeneti visszaesést okozott a forgalomba helyezések számában.