A legkorszerűbb technológiával, számítógép vezérelte gépekkel vágják és szabják a kívánt méretűre a dolgozók a gyerekbútorok elemeit Ciiru Waweru kenyai vállalkozónő üzemében, Nairobitól 20 kilométerre, Kikuyu városában. A több mint egy évtizede sikeresen működő vállalkozást azért hasonlítják a svéd bútoróriáshoz, mert ugyanolyan elvek mentén szervezi gyártását, mint az Ikea. Vagyis a bútorok jellemzően fából készülnek, lapraszerelten kerülnek a vásárlókhoz, a tervezésnél pedig ügyelnek arra, hogy mind biztonsági, mind a komfortosság szempontjából megfeleljenek a célcsoport, azaz a gyerekek igényeinek.
A cég annak ellenére sikeres lett, hogy működését számos körülmény nehezítette az évek során. A környéken nem mindig megfelelő a vízellátás, ami már csak a cégnél dolgozók munkakörülményei miatt is fontos szempont, és időnként gondok vannak a központi áramszolgáltatással is. Waweru elmondta:
amikor kimarad az áram, kénytelenek a gyárban dízelgenerátorokra váltani, hogy azokkal biztosítsák a szabászati gépek energiaellátását.
A vállalkozás vezetője szerint ezek a körülmények biztosan drágítják a termékeiket, ami nyilvánvalóan versenyhátrányt jelent a helyi és a globális piacokon. Ennek ellenére a vállalkozás sikeres, a brand alatt forgalomba kerülő termékeket egész Kenyában, sőt, már a szomszédos országokban is vásárolják.
A közelmúltban a cégnek újabb, komoly kihívással kellett megküzdenie. A kenyai statisztikai hivatal adatai szerint, 2018-ban úgy emelkedett 0,9 százalékkal a termelőiár-index, hogy abba az adó és a szállítási költségek árainak hatását még nem is számolták bele.
Az index növekedése mögött az egyik fontos tényező az, hogy a kenyai kormányzat prioritásként kezeli a fenntarthatóság kérdését, ami növeli a környezetbarát alapanyagok árait.
2018 februárjában moratóriumot hirdettek az erdőirtásra, miután a nairobi vezetés asztalára került a jelentés arról, hogy néhány év alatt 200 ezer hektárnyi erdő tűnt el az országból - részben egyébként épp az olyan vállalkozások erősödése miatt, mint a FunKidz bútorok gyártójáé. A kormány ezért úgy döntött, elsőbbséget ad a klímaváltozás elleni küzdelemnek, az illegális fakitermelés visszaszorításának, az élelmiszerbiztonságnak, akár azon az áron is, hogy ezzel megnehezíti a fejlődő helyi vállalkozások dolgát.
Ezt a helyzetet a bútorgyártó vállalkozó pedig sajátos módon oldotta meg. Mivel az ellenőrzött forrásokból származó alapanyag biztosítása jelentős költségnövekedéssel járt, ezért a termelésbe beemelték a fahulladékot és az élelmiszergyártás bizonyos rost alapú hulladékait is. Ezekből az anyagokból az előzetes feldolgozás után már nemcsak gyerekbútorokat, hanem például környezetbarát iskolapadokat is gyártanak.
Ezzel pedig - mondta el a vállalkozás vezetője - megvalósították
az ökológiai körforgást az alapanyagok tekintetében, hiszen a most gyártott bútoraik lebomló illetőleg újrahasznosítható anyagokból készülnek a gyerekek számára.
Úgy tűnik egyébként, hogy Kenyában mind a kormányzati, mind gazdasági és társadalmi színtéren is egyre fontosabbá válnak a fenntarthatósági és klímavédelmi kérdések.
A kelet-afrikai országban a következő évekre jelentős fatelepítési programokat irányoztak elő, és úgy akarják a hazai gyártószektor most 9,2 százalékos GDP-részarányát 20 százalékosra növelni 2022-re, hogy a vállalkozások működése mindinkább összhangban legyen a klímacélokkal és a zöld technológiákkal.
Egy felmérés szerint pedig, a kenyaiak 57 százaléka hajlandó többet költeni termékekre, ha azok a fenntarthatósági elvek szerint készültek. Ugyanakkor egy tavalyi elemzés arra mutat rá, hogy a kenyai cégek vezetőinek 24 százaléka nem volt tisztában az ENSZ által megfogalmazott globális fenntarthatósági célokkal.