Egyrészt az emberek elvárhatják az államtól és a nagyvállalatoktól a felelős döntések meghozatalát. Ez nem jelent megoldást egyik pillanatról a másikra, de ha egy komplett szektor érzi a nyomást a lakosság, azaz a fogyasztók részéről, akkor kénytelen lesz mérlegelni a változtatást, a váltást. Másrészt mindenki megteheti azt a kicsit, ami tőle telik. Ezzel valószínűleg nem tudjuk megmenteni az összes jegesmedvét, de a parkjainkban fészkelő madarakat és a bokor alatt megbújó sünöket igen. Arról nem is beszélve, hogy
a közérzetünkön is sokat javít a környezettudatos hozzáállás.
Nem kell azonnal fákat ölelgetni organikus pamutból szőtt darócruhában ahhoz, hogy csökkentsük környezetünk terhelését. Sok apró lépéssel érdemes kezdeni, így könnyebb és kényelmesebb lesz a nagyobb lélegzetvételű döntéseket is meghozni. Szelektív hulladékgyűjtésre például már gyakorlatilag mindenhol van lehetőség. De ez még nem minden.
Kezdjük azzal, hogy ha csak lehet, felhagyunk az egyszer használatos tárgyak használatával. Szívószál, eldobható kanál, műanyag pohár, ötven darab szalvéta egy szendvicshez. Felesleges. Talán az első kirándulásnál, pikniknél kényelmetlen lesz hazacipelni a koszos eszközöket, de hamar meg lehet szokni. Arról nem beszélve, hogy a többször használatos tárgyak minősége mindig sokkal jobb. Idővel már az sem okoz gondot, hogy a vizespalack is többutas legyen – a sportáruházakban több méretben is kaphatók már strapabíró palackok.
Mindig vigyünk vászontáskát magunkkal.
Bármikor szükségünk lehet pár dologra a boltból, néhány zsömle, tíz tojás, egy csomag zsebkendő, egy doboz tej, és máris tele van a kezünk. Bosszantó a huszadik nejlonzacskót megvenni, nemcsak azért, mert valójában csak félórára kell, hanem azért is, mert otthon van már belőle. De ez könnyen kikerülhető, ha van nálunk saját táska. Ne reklámszatyor, mert az csörög, zörög, gyűrődik, kilyukad, ronda és kényelmetlen vinni.
Ma már bármilyen textiltáskát be lehet szerezni, vállra akaszthatósat és rövid fülűt, nagyot és közepeset. Akár gyűjteményünk is lehet a mintás, feliratos szatyrokból, de azért érdemes mértéket tartani, hiszen valójában egy-két darabnál nem kell több. A hobbiboltokban akár csupaszon is megvehetjük, és tetszés szerint feldíszíthetjük. Akár ajándéknak is elmegy egy-egy jól sikerült darab.
Ha már a szatyor megvan, valamit kellene kezdeni a zöldséges szatyrokkal is.
A legtöbb szupermarketben a zöldséget, gyümölcsöt, pékárut kis nejlonokba kell pakolni, hazaérve pedig már hegyekben állnak a zacskók. A megoldás olyan szövetből készült zsák lehet, amely elég ritka szövésű, hogy a pénztáros lássa, mi van a zsákban, de elég strapabíró, hogy többször is fel lehessen használni. A zöldség, gyümölcs árcéduláját könnyedén le lehet róla húzni, így minden bevásárlásnál felhasználható. A boltokban már elfogadják.
A zsákok mellett szert lehet tenni uzsonnás tasakokra is, ezekben akár az ételhordó dobozka is elfér, visszazárható, mosható, strapabíró. Azt persze nem lehet mondani, hogy előbb-utóbb megtérül ezeknek a használata, mert egyelőre meglehetősen drágák ezek a termékek, ráadásul, ha át akarunk állni a zacskómentes tárolásra és bevásárlásra, többet is be kell szerezni. Ez már olyan döntés, ami túlmutat a kényelmen.
Nagy kérdés, hogy hajlandóak vagyunk-e lerakni az autót. Nagyon sokat tehetünk a környezetért – és a pénztárcánkért – ha a pusztán kényelmi autókázás helyett buszra, villamosra, metróra szállunk. Budapest belvárosában kétségtelenül gyorsabb és könnyebb felpattanni a metróra vagy a villamosra, hiszen nem kell araszolni a dugóban, körözni a parkolóhelyekért és fizetni is érte. A havi bérlet 9500 forint, napi egy-két parkolás árából kijön. Az már kicsit kényelmetlenebb, ha hosszabb távokon is inkább a közösségi közlekedést választjuk, de sok esetben ez is csak kis lemondással jár. Érdemes feltérképezni a lakóhelyünk környékén járó buszokat, sok esetben ugyanis meglepően jó útvonalakon járnak átszelve a várost.
Nyáron a családdal sem feltétlenül kényelmetlen a közösségi közlekedés. Vonattal egy óra alatt le lehet érni a Balatonra, ami három gyerekkel már sokkal jobban megéri, mint autókázni. A lurkók többsége pedig egyszerűen szeret vonatozni, sokkal több a hely, mint az autóban, és a szülők is jobban tudnak figyelni. Ez persze csak akkor váltja ki az autót, ha nincs sok csomagunk, és szinte házhoz visz a vonat. Ugyanakkor egy gyors siófoki csobbanás akár napon belül is letudható.
A hétköznapi életben kisebb-nagyobb ráfordítással már tehetünk tehát a környezetterhelés csökkentéséért.
Ahogyan egyre fontosabb lesz ez a téma, úgy válik egyre divatosabbá is a környezettudatos gondolkodás.
Vagyis egyre kevésbé leszünk csodabogarak a műanyagmentes életvitelünkkel. Érdemes belevágni. Miért is? Az alábbi videóból kiderül:
A cikk megjelenését a Budapest Bank támogatta.