A növekedés huszonhatodik hónapja, 2017 februárja óta kétszámjegyű.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva 377 100 forint volt az átlagkereset, 9,1 százalékkal több a tavaly márciusinál.
A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 244 200 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 251 600 forint volt.
Az idei első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,0 százalékkal nőttek a keresetek, a bruttó átlagkereset 352 200 forint, a nettó átlagkereset 234 200 forint volt.
A KSH közzétette az idei január-március hónapokat értékelő jelentését is:
Az év eleji KSH módszertani módosulás nem okozott érdemi változást az eddig kimutatott bérdinamikában, viszont az adatok hitelességét nagyban növeli, hogy immár közvetlenül a NAV adóbevallási adatbázisából származnak az adatok, közvetlen egyéni keresetekből - írja az adatokat kommentálva Horváth András, a Takarékbank elemzője.
A makrogazdaság és a monetáris politika szempontjából kiemelten fontos mutató, a versenyszféra rendszeres béreinek növekedése 11,1 százalék volt az előző havi 11,6 százalék után.
A közszféra közfoglalkoztatás nélküli bérei 2,5 százalékkal növekedtek, így ez a szektor „húzta le" a márciusi dinamikát, miközben a versenyszféra továbbra is dübörög.
2015 óta, 3 év alatt az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50.4 százalékkal nőttek a hazai munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a hazai nemzetgazdaság történetében.
A 2013-tól 2019 végéig terjedő 5 éves periódus alatt 52 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve, ami szintén példátlan gazdaságtörténeti ütem. Idénre jelenleg 10 százalékot meghaladó növekedést vártunk a bruttó bérekben, a reálbér növekedés pedig 6.6 százalék lehet, de a kockázatok változatlanul felfele mutatóak - teszi hozzá az elemző.