Gombát lát maga előtt? Lehet, hogy aranylelőhelyre bukkant

Ausztrál kutatók szenzációs új felfedezésről számoltak be. Kimutatták, hogy egyes gombák szárukon hordozhatják aranyérc nyomait, ami pedig azt jelzi, hogy a helyszínen aranylelőhely húzódik a felszín alatt. Mindez nagy jelentőségű lehet a világ egyik legnagyobb aranykitermelő országában, Ausztráliában - írja a Mining.com.

Az ausztrál tudósokat és ipari kutatással foglalkozó szakembereket tömörítő, nemzeti tudományos állami ügynökség, a CSIRO tagjai, arról számoltak be, hogy gombákon, azok szálszerkezetében mutatták ki arany jelenlétét, ami a közelben lévő aranyérc lelőhelyre utal. A tudósok szerint ez azért különösen nagy jelentőségű, mert az aranyércet eddig - ebben a vonatkozásban - kémiailag inaktívnak vélték, szemben a vassal, mangánnal vagy a kalciummal. Most viszont bionyosságot nyert, hogy az arany képes reakcióba lépni ilyen élő szervezetekkel, ami - állítják a kutatók - "nagyon ritka és szokatlan jelenség."

A gomba képes nagyon apró darabkáit oxidálni az aranynak, amik megülnek a szárán vagy más részein.

Ennek a jelenségnek a felfedezése segíthet megérteni azt, hogy az arany és más elemek hogyan oszlanak szét a Föld felszínén" - mondja Tsing Bohu, a kutatócsoport vezetője az ausztrál ügynökség közleményében.

Illusztráció Forrás: MTA

A kutatók máris azt közölték, további elemzésekbe fognak azért, hogy megértsék és modellezni tudják, hogyan lép a gomba interakcióba az arannyal, és

van-e összefüggés eközött és a felszín alatt rejtőző aranylelőhely nagysága között.

Mindennek nagy jelentősége lehet az arany ipari jellegű kitermelésében és hasznosításában. Ausztrália a világ egyik legnagyobb aranykitermelője. 245 milliárd dollár körüli exportjában a feldolgozatlan arany a negyedik legfontosabb kiviteli cikk, évi nagyjából 14 milliárd dollárral, de 2017-ben

a kivitel értéke a 18 milliárd dollárt is meghaladta.

Az előrejelzések szerint azonban a közeli jövőben a kitermelés csökkenése várható. A CSIRO korábbi közlése szerint hacsak nem találnak újabb lelőhelyeket az országban, akkor egészen biztosan kevesebbet tudnak szállítani a világpiacra az értékes nemesfémből.

Ezért a kormányzat jelentős támogatást biztosít azokra a kutatásokra, melyek új módszerek szerint tárnák fel a lelőhelyeket a bányacégek számára. Épp ezért válhat fontossá az is, hogy a gombával kapcsolatos felfedezést jegyző kutatók bejelentették, munkájukat kiterjesztik a hulladékkezelésre is.

Vagyis arra, hogy úgynevezett bioremediációval mutassák ki az értékes arany jelenlétét a szemétben.

A bioremediáció "olyan technológiai eljárás, mely biológiai rendszereket alkalmaz a környezeti kockázat redukálását végző technológiában: a szennyezőanyagok koncentrációjának és/vagy káros hatásának elfogadható szintre csökkentése céljából." Az erre az eljárásra épülő technológiáknál a mikroorganizmusok illeve növények képesek csökkenteni a környezeti szennyezést, vagy például elősegíteni a talaj (üledék) kedvező tulajdonságainak megőrzését. Ha a kutatók elképzelése beválik, a gombáknak nagy szerep juthat a jövőben abban, hogy a hulladékból kinyerhessék az értékes, ipari felhasználásra alkalmas aranyat.