A mélyben vannak a legizgalmasabb befektetési lehetőségek

A combo of Chinese currency RMB or Yuan, US Dollar, Hong Kong Dollar and other currencies notes is seen outside a foreign exchange shop in Hong Kong on March 12, 2015. China is in talks with the International Monetary Fund for the Washington-based institution to add the yuan to its basket of reserve currencies, a top banking official said Thursday as Beijing seeks a greater global role for the unit. It hopes the yuan will become part of the IMF's special drawing rights (SDR) assets in the foreseeable future, said vice central bank governor Yi Gang. (Jason Li/EyePress)

Általában a feltörekvő piacokat szokták úgy emlegetni, mint kockázatos, de magasabb hozamokkal kecsegtető befektetési területeket. Vannak azonban olyan piacok is, amelyek annyira kicsik, hogy még a feltörekvő piac kategóriájába sem férnek bele. Ezek az úgynevezett határpiacok. Noha ezek rendkívül kockázatosak tudnak lenni, meglepő módon előfordul, hogy kiváló biztonságos menedéket nyújtanak nemzetközi felfordulások idején.

A befektetési világ hierarchiájában alapvetően három kategória van. A legmagasabb szinten a fejlett piacok állnak (például az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia). Középen találhatók a feltörekvő piacok (mint Kína vagy Oroszország), míg alul helyezkednek el az úgynevezett határpiacok (frontier markets). Jelenleg nagyjából 30 határpiacot tartanak számon a Közel-Keleten, Ázsiában, Afrikában és Kelet-Európában.

Fontos megjegyezni, hogy a kategóriák alapja nem az adott ország mérete, gazdagsága vagy általános fejlettsége.

A meghatározó szempont az, hogy milyen a befektetési piac mérete és szerkezete – írja a Bloomberg.

Befektetési hierarchia

Az MSCI besorolása szerint a határpiacok szubjektív jellemzője legalább némi nyitottság a külföldi tulajdon felé, és legalább részleges lazasága a nemzetközi tőkeáramlásnak. Az objektív kritérium, hogy legyen legalább két olyan vállalat a piacon, melyek értéke 800 millió dollár körül van.

Az egyes kontinenseken az MSCI az alábbi országokat tartja számon határpiacként:

Európa: Horvátország, Észtország, Litvánia, Románia, Szerbia, Szlovénia.

Afrika: Kenya, Mauritius, Marokkó, Nigéria, Tunézia, valamint a Nyugat-Afrikai Gazdasági és Monetáris Unió országai (Benin, Burkina Faso, Elefántcsontpart, Bissau-Guinea, Mali, Niger, Szenegál, Togo).

Közel-Kelet: Bahrein, Jordánia, Kuvait, Libanon, Omán.

Ázsia: Banglades, Sri Lanka, Vietnám, Kazahsztán.

Ha a méreteket nézzük, jól látszik a különbség a feltörekvők és a határpiacok között.

Utóbbiak együttes mérete ugyanis 715 milliárd dollár, míg a feltörekvők együtt nagyjából 20 ezer milliárdot tesznek ki.

Emellett fontos, hogy a határpiacokon a külföldi befektetők jelenléte általában sokkal alacsonyabb, illetve trendszerűen sokkal szigorúbbak a külföldi tulajdonlás körüli szabályozások

Teljesítmények

Noha a határpiacok elég kockázatosak tudnak lenni, van néhány ország, amely igen szépen hozott a befektetőknek az elmúlt években.

A vietnámi benchmark részvényindex például évente átlagosan 9,8 százalékos hozamot produkált a 2008 utáni évtizedben.

Jóllehet ebben olyan évek is voltak, mint 2017, amikor 47 százalékos volt az emelkedés, és 2011, amikor 27 százalékos volt a zuhanás.

Érdemes túltekinteni a fejlett és a feltörekvő piacokon Forrás: AFP/Philippe Desmazes

A határpiacok egyik jellegzetessége, hogy rendkívül érzékenyek a helyi változásokra, beleértve a politikai és gazdasági folyamatokat. Ha pedig összesítjük a határpiacok teljesítményét, akkor nem egyértelmű a mérleg. Az elmúlt négy naptári évben például alulteljesítők voltak a feltörekvőkhöz képest, azonban tavaly például erősebb teljesítményt hoztak össze.

Biztonságos menedék?

Mindezek után nehéz lehet elképzelni, hogy a határpiacok időnként kimondottan biztonságos menedéket nyújtanak a felfordulások idején. A határpiacok előnyét azonban épp az adhatja, ami a hátrányát is, vagyis hogy igencsak el vannak zárva külvilágtól.

Vagyis amellett, hogy erősen ki vannak téve olyan hazai kockázatoknak, mint a hiperinfláció vagy a fizetőeszköz összeomlása, előfordul, hogy igen jól állják a sarat egy nemzetközi felfordulás idején.

Mindazonáltal egy globális eladási hullám épp úgy meg tudja ütni a határpiacokat, mint a feltörekvőket. A 2008-as válság kitörése idején például a határpiacok értékük nagyjából 50 százalékát bukták el.

Vágyak és méretek

Noha adná magát, hogy minden határpiac feljebb akar lépni a feltörekvő kategóriába, ez korántsem jelenthető ki ilyen egyértelműen. Sokszor ugyanis a határpiacok számára túl nagy erőfeszítés megnyitni például a hazai pénzügyi szektort. Ráadásul mivel igen kicsi piacokról van szó, ezek gyakran elvesznek és erősen alulteljesítenek a feltörekvők körében.

Izgalmas lehetőségek rejlenek a határpiacokban Forrás: AFP/Spencer Platt

Erre a legjobb példa Pakisztán volt, amely 2017-ben került be a feltörekvők közé.

Az ország azonban nem tudott érdemi külföldi tőkebeáramlást összehozni, és ennek következtében a legnagyobb bukást produkálta a 2008-as válság óta.

Ezzel együtt az látszik, hogy a határpiacok száma egyre csökken, és egyre többen kerülnek föl a feltörekvő piaci kategóriába. Az elmúlt öt évben ez történt Katarral, az Egyesült Arab Emírségekkel, valamint Pakisztánnal, Argentína pedig idén májusban lett feltörekvő piac. Az MSCI legújabban Kuvaitot vizsgálja, hogy megfelel-e a felminősítésnek. A megmaradt határpiacok azonban még mindig izgalmas lehetőségeket kínálnak azoknak a kockázatvállaló befektetőknek, akik szeretnének izgalmas eszközöket is bevenni a portfólióikba.