Ijesztő statisztika a lakásbérleti díjak alakulásáról

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018 végén lakbérfelmérést végzett. Az elsődleges cél a lakbérek vizsgálata volt, de a bérleti viszony létrejöttének módja, az ingatlanok és a lakást bérlő háztartások jellemzőit is a vizsgálták. Az adatfelvételből nyert részletes információk elérhetők a Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei című KSH kiadványban.

A hivatal 2018 novemberében több mint 500 településen, az ország egészét lefedő reprezentatív mintán végzett felmérést.

Az összegyűjtött adatokra támaszkodva megalapozott számításokat végezhetünk a magánbérleti szektor gazdasági súlyára és a lakbéreket alakító tényezőkre vonatkozóan

– emelte ki az összeírás fontosságát a kiadvány készítője, Székely Gáborné, a KSH Lakásstatisztikai osztályának vezetője.

Forrás: Shutterstock

Az adatok alapján megállapítható, hogy

2018 októberében egy magánszemélytől bérelt lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, a budapesti bérleti díjak pedig megközelítették az országos átlag másfélszeresét.

Az eredmények igazolták, hogy a bérleti viszony létrejöttében fontos szerepet játszik a bizalom, a személyes kapcsolat: a bérlők közel fele (48%) rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a lakás tulajdonosával. Az így kiadott lakásokban csökken a lakáskiadás kockázata, ezért a lakbér akár több tízezer forinttal is alacsonyabb lehet, mint azokban az esetekben, amikor nem ismerősök állapodnak meg. A bérlők 31 százaléka ingatlanhirdetésre specializálódott internetes oldalon talált lakást, egytizedük egyéb webes felületen, hirdetési vagy közösségi oldalakon. Az ingatlanportálok részesedése a nagyvárosi lakásbérleti piacokon magasabb, Budapesten eléri a 45 százalékot.

Forrás: Thinkstock

Az eredmények lehetővé teszik a fővároson belüli különbségek bemutatását is.

A budai hegyvidéki kerületekben a 146 ezer forintos átlagos havi lakbér és az átlagosnál nagyobb lakásméretek jellemzőek. A pesti belső kerületekben a kisebb lakásméretek mellett az egy négyzetméterre jutó lakbér összege megközelítette a 2500 forintot.

A legtöbb bérlő (57%) családjával vagy partnerével él a lakásban, míg az egyéb kapcsolatban álló lakótársak, így a barátok, diák- és munkatársak aránya együttesen 11 százalékot tesz ki. A bérelt lakások 32 százalékában egyedül lakik a bérlő, Budapesten ez az arány magasabb (37%), a kisebb településeken alacsonyabb. A megkérdezettek 28 százaléka munkavállalás miatt lakik albérletben. Ugyancsak magas a munkahely miatt lakást bérlők aránya Nyugat-Dunántúl régióban (35%), átlagos a Közép- és a Dél-Dunántúlon, és átlag alatti a többi régióban.