A programban résztvevő hitelintézetek 4731 vállalattal kötöttek hitel- vagy lízingszerződést 5898 darab ügyletszámmal, több mint 131 milliárd forint összegben. Ebből a jelenleg ténylegesen kint lévő – azaz a már lehívott, de még nem törlesztett – állomány 98 milliárd forint.
A megkötött hitelszerződések 54 százaléka új beruházási hitel, 46 százaléka pedig új lízingügylet.
Ágazati eloszlást tekintve a mezőgazdaságba került messze a legtöbb finanszírozás (30 milliárd forint),
a feldolgozóipar a következő, mintegy 18 milliárd forinttal, melyet 12 milliárd forintig a kereskedelem, javítás, az építőipar, a szállítás, raktározás és az egyéb ágazat követ. Az ingatlanügyletek és a szakmai, tudományos tevékenység a sereghajtó 7, illetve 2 milliárd forinttal.
Az átlagos ügyletméret a hitelben 91 millió, a lízingben 11,7 millió forint. A medián, vagyis az az összeg, mely az adatsor középső értéke, a hitelben 37,1 millió forint, a lízingben 6,2 millió forint. Az átlagos futamidő a hitelben 8,4 év, míg a lízingben 4,8 év.
A kihelyezett források több mint fele mikrovállalkozásokhoz került (32,1 milliárd forintnyi hitel és 34 milliárd forintnyi lízing),
kisvállalkozásnál 21 milliárd forintnyi a hitel és 17,6 milliárd forintnyi a lízing, míg a közepes vállalkozásoknál 18,2 milliárd a hitel és 8,4 milliárd a lízing összege.
Területi elosztásban a közép-magyarországi régió a legnagyobb haszonélvezője eddig az NHP fixnek: az összes kihelyezés 29 százalékát vitték el az itt működő cégek. A dél-alföldi régió 17 százalék, az észak-alföldi 15 százalékos szeletet hasított ki a tortából, a nyugat-magyarországi cégek viszont keveset: mindegyik nyugati régióban 10-12 százalék az NHP fix részvételi aránya a teljesből. Az észak-magyarországi régió vitte el a legkevesebb finanszírozást, ők mindössze 5 százalékkal részesültek az NHP fix-ből.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank