Még csak most kezdődik a roham a bérbeadó lakásokért

A felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével megindul a főiskolások és egyetemisták rohama az albérletekért, így július 24-e után több tízezer új szereplő megjelenése várható a fővárosi albérleti piacon. A tapasztalatok alapján, az elmúlt években nem történt jelentős átrendeződés Budapest albérleti piacán: havi 3500 forintos fajlagos bérleti díjjal továbbra is az V., valamint a XIII. kerület számít a legdrágábbnak. Sokat spórolhat azonban, aki a panellakásokat választja, mivel az ilyen típusú ingatlanok jellemzően havonta négyzetméterenként 5-700 forinttal olcsóbb fajlagos áron találnak bérlőre - írja a várható piaci felpörgés előtt az Otthon Centrum.

A felsőoktatási felvételi ponthatárok július 24-i kihirdetését követően megindul a roham a fővárosi albérletekért. „Ebben az időszakban több tízezer új szereplő is megjelenhet az albérleti piacon, emiatt elképesztő rohamban fogynak a kiadásra kínált lakások és könnyen lemaradhatunk a kiszemelt lakásról, ha nem vagyunk elég szemfülesek." – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. „A kereslet a diákok részéről az egyetemi és a főiskolai kampuszok környékére irányul. Budapesten a BME, a Corvinus, az ELTE, a SOTE létesítményeinek elhelyezkedése miatt a belvároshoz közeli, jó tömegközlekedéssel rendelkező városrészek a kedveltek, különösen a VII., VIII., IX. kerület, illetve a XI. kerület" – teszi hozzá a szakértő.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/This content is subject to copyright./Siphotography

A tapasztalatok alapján az elmúlt években nem történt jelentős átrendeződés az albérleti piacon: továbbra is az V. és a XIII. kerület a legdrágább, ahol egy téglalakás fajlagos havi bérleti díja átlagosan 3500 forint, míg

a külső pesti kerületekben az egy négyzetméterre vetített havi bérleti díj átlagosan 1000 forinttal kevesebb, 2500 forint.

Ez azt jelenti, hogy aki Lipótvárosban kutat megfelelő albérlet után, annak egy 60 négyzetméteres lakás esetében is havonta legalább 210 ezer forinttal kell számolnia a rezsiköltségeken kívül. Ezzel szemben, aki Rákospalota vagy Pestszentlőrinc nyugodt, kertvárosias miliőjét választja, annak egy ugyanekkora lakásért átlagosan 150 ezer forintos albérleti díjat kell fizetnie.

A belső városrészekben 3000 forintról indulnak a fajlagos bérleti díjak, ez alatt ritkán találni kiadásra kínált lakást.

Soóki-Tóth Gábor elmondása szerint továbbra is az egyszobás lakások a legkeresettebbek és fajlagos ár alapján egyben a legdrágábbak is. Sokat spórolhat viszont az, aki a keresés során a téglalakásokkal szemben előnyben részesíti a panellakásokat, mivel ezen ingatlanok vitathatatlan előnye az akár 500-700 forinttal olcsóbb fajlagos havi bérleti díj.

A KSH tavaly novemberi felmérése - amely során országosan kérdezték ki az albérletben élőket - azt mutatta, hogy az összes magyarországi bérbeadott lakás közel 40 százaléka Budapesten található.

Ennek 41 százaléka városi bérházban, 20 százaléka lakótelepen, 35 százaléka egyéb, főként nem zöldövezeti, többlakásos épületben található.

A fővárosban a bérbeadott lakások 28 százaléka egy szobás, ami magasan az országos átlag (22 százalék) felett van.

Illusztráció Forrás: MTI/Marjai János

Az elmúlt években jellemző gyakorlat lett, hogy egy év alatt a tulajdonosok lehetőség szerint nem adják ki a lakást és ez az elvárás találkozik a keresleti oldallal is: már az egyetemisták is egyre inkább keresik a hosszú távra megoldást nyújtó konstrukciókat. Ez összecseng a KSH azon megállapításával, hogy az esetek többségében a bérleti viszony létrejötte óta nem emelkedett a lakbér. A felmérés szerint míg országosan az összes lakásbérlet 15, addig Budapesten 20 százalékában nőtt a fizetett összeg a beköltözés óta. „Ez mutatja, hogy az alapvetően a bérlő és bérbeadó közti bizalomra épül a lakáskiadás: kölcsönös elégedettség esetén nem érdeke a bérbeadónak a díjemelés, ezért érdemes hosszabb távra szerződni, amennyiben ez lehetséges." – mondja az ingatlanszakértő.

A lakbérekre leginkább a kereslet és az adott időpontban megüresedett albérletek között feszülő különbség hat.

A diákokkal legfőképpen a munkavállalók versenyeznek, a KSH felmérése szerint az albérletek egy-harmadát munkavállalás miatt bérlik, a második leggyakoribb ok a válás, szétköltözés.

A tanulmányok miatt albérletbe költözés csak a harmadik helyen szerepel, de így is 13 százalékot tesz ki országosan a diák-albérlők aránya.

Az ingatlanközvetítő hálózat munkatársai azt ajánlják, hogy aki még nem ismeri a fővárost, annak érdemes rászánni az időt és megismerni az egyes városrészeket, kipróbálni, hogy az egyetemtől/munkahelytől mennyire esik távol az albérlet, hol vannak a tömegközeledési megállók, milyen a környék hangulata, szolgáltatásokkal, kereskedelemmel való kiszolgálása. Az emberi tényezőket nehéz kiszűrni, azonban tanácsos a szerződés megkötése előtt felmérni a lakóközösséget, becsengetni a szomszédokhoz, megkeresni a közös képviselőt, hogy képet kapjunk jövőbeli lakhelyünkről.