A sertésválság lehet a jelen egyik legnagyobb gazdasági problémája

Illusztráció.

Egyre több országban jelenik meg az utóbbi évek egyik legfélelmetesebb állatragálya, az afrikai sertéspestis. Ahol a betegséget okozó vírus felbukkan, ott komoly kihívás elé állítja az egész sertéstartó ágazatot, tenyésztőket, gazdálkodókat, felvásárlókat. A járványnak egyelőre nem látni a végét, mivel egyre több ázsiai, illetve kelet-európai államból érkeznek jelentések a sertéspestis felbukkanásáról. Valamennyi komoly elemzői vélemény azt vetíti előre ennek kapcsán: a tömeges sertéspusztulás, a milliószámra leölt jószágok egészen biztosan nehéz helyzetbe hozzák az élelmiszeripari szereplőket is, a mind nagyobbra növő probléma következményeit pedig a vásárlók a pénztárcájukon érzik meg.

Májusban a piaci várakozásoknak megfelelően 15 havi csúcsra emelkedett az infláció Kínában a nemzeti statisztikai hivatal jelentése szerint. A fogyasztói árak a piaci várakozásoknak megfelelően 2,7 százalékkal nőttek, gyorsabb ütemben az előző havi 2,5 százalékos inflációnál. A fogyasztói árak májusban elért éves emelkedésének mértéke elsősorban az élelmiszerárak hét és fél éve legnagyobb növekedésének köszönhető.

Az afrikai sertéspestis fertőzés miatt lecsökkentett sertésállomány magasan tartja a disznóhús árát, amelynek növekedése már áprilisban is 14,4 százalékos volt.

Képünk illusztráció Forrás: Origo

Kína mind népességét, mind a disznóhús fogyasztásának kulturális szokásait tekintve – ahogy az Origo megírta, az idei, februárban kezdődő holdújév épp a Disznó éve Kínában – az egyik legnagyobb sertéstartó ország a világon. Kína rendelkezik a világ sertésállományának a felével, és egyben a világ legnagyobb sertéshús-előállítója és -fogyasztója is.

Most viszont egyre nagyobb bajban vannak mind a gazdák, mind a felvásárlók. A fertőzés terjedése miatt az ország a disznóhústermelésének akár egyharmadát is elveszítheti. A jelenség drágítja a sertéshús és az élőállat globális piaci árát.

Ázsia egyre nagyobb része van bajban

A kínai hatóságok hivatalosan tavaly augusztusban jelentették a világnak, hogy az afrikai sertéspestis terjedése járványszerűvé vált az országban, aminek idén május végére már legalább milliós nagyságrendű állat eset áldozatául, vagy a betegség, vagy a megelőzés céljábóli kényszervágás miatt.

A fertőzés visszaveti az ágazat teljesítményét is. Míg tavaly Kínában 54 millió tonna sertéshúst dolgoztak fel az üzemekben, addig az előrejelzések szerint idén csak 38 millió tonna kerül az élelmiszergyárakba.

A sertéságazat éves teljesítménye Kínában 128 milliárd dollár, azaz mintegy 36 ezer milliárd forint.

Ám minden jel szerint nagyon messze még a vége, írja a Bloomberg június elején közzétett összeállításában. A kínai hatóságok ugyanis – úgy tűnik – elvesztették a kontrollt a járvány felett. Április közepén Kína még 1 millió leölt jószágról jelentett, ám a valós szám ennél magasabb lehet. A Reutersnek május végén nyilatkozó szakértők pedig elképesztő nagyságú, akár 150-200 millió leölt vagy elhullott állatot jelentő veszteséggel számolnak.

Fertőzött állatok tetemeit semmisítik meg Forrás: --

Az ijedelemre igazán az ad okot, hogy idén tavasszal nyilvánvalóvá vált, a vírus nem állt meg Kína határainál, hanem más országokban is felütötte a fejét. Május végén – írja a Reuters – Vietnám már 2 millió levágott vagy vágásra kijelölt jószágról jelentett, ami a 95 millió lakosú ország sertésállományának több mint 5 százaléka. A lakossági húsfogyasztás mintegy háromnegyede disznóhús, abban az országban, ahol a sertéságazat a teljes agrárszektor teljesítményének 10 százalékát adja, évi 4 milliárd dolláros teljesítménnyel.

Az ország 63 tartománya közül 48-ban már megjelent a betegség május végére.

De más országokból is az egyelőre megelőző vakcina nélküli sertéspestis megjelenéséről érkeztek beszámolók. Mongóliában legalább 105 gazdaságban regisztrálták a vírus jelentét, de az eljutott Tajvan szigetére és Japánba is. Kambodzsában már az év elején 400 ezer állatot követelt a betegség.

Június első felében pedig felbukkant a kínai-észak-koreai határszakaszon, minek következtében Észak-Korea megelőző intézkedéseket léptetett életbe. Bár a világtól elzárt országban elsősorban a baromfi- és a nyúltartás a meghatározó, a dél-koreai statisztikai hivatal szerint 2017-ben 2,6 millió állat körüli volt az északi sertésállomány nagysága. Megelőző intézkedéseket Dél-Korea is bevezetett a közös határon, ugyanakkor Észak-Korea egyelőre csak a fertőzés észlelését jelentette a Nemzetközi Állategészségügyi Szervezetnek, járványt még nem.

Illusztráció Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Mi az afrikai sertéspestis?

Az afrikai sertéspestis (ASP) nagy ragályozó képességű, vírus okozta fertőző betegség. Az ASP megállapítása és a hasonló tünetekben megnyilvánuló klasszikus sertéspestistől (KSP) való elkülönítése csak kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokkal lehetséges. Hazánkban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának budapesti laboratóriuma jogosult az ilyen vizsgálatok elvégzésére. E vizsgálatok képezik az állategészségügyi hatósági intézkedések alapját.

Az állat megfertőződésétől a betegségre gyanút keltő tünetek megjelenéséig terjedő lappangási idő 3-15 nap között változhat, de súlyos heveny megbetegedés esetén csupán 3-4 nap. A nagyon virulens vírustörzsek által okozott ASP az állat egy-két napi betegsége után elhullásra vezető túlheveny, vagy gyanút keltő tünetekkel járó és 5-10 napig tartó, de szintén elhullással végződő heveny kórformában is megnyilvánulhat.

A betegség vírusellenes állatgyógyászati készítményekkel nem gyógyítható és az állatok védőoltására engedélyezett, hatékony oltóanyag (vakcina) sem áll rendelkezésre. Az ASP vírusa iránt a sertés és a vaddisznó minden életkorban fogékony és a megbetegedett állatok szinte kivétel nélkül elpusztulnak. A vírus ugyanakkor az embert nem betegíti meg, ezért közegészségügyi jelentősége nincs, de a felelőtlen emberi magatartásnak a betegség terjesztésében döntő szerepe lehet - figyelmeztet az afrikai sertéspestisről szóló összeállításában a Nébih.

Magyarország is érintett, de nincs ok aggodalomra

A járvány Kelet-Európába is eljutott, főként Románia az érintett terület. A fertőzés azért is különösen veszélyes, mert azt vaddisznók is hordozóként vihetik magukkal országról országra. Minden valószínűség szerint, ahogy az Origo megírta, így került Hajdú-Bihar megyébe is április végén Romániából, így ez a megye lett az ötödik felbukkanási hely Magyarországon. A szakemberek megtették a szükséges intézkedéseket, elindították a járványügyi nyomozást, az országos főállatorvos – a korábbi esetekhez hasonlóan – minden szükséges intézkedést elrendelt, például kijelölték a fertőzött, valamint azon belül a szigorúan korlátozott területet.

Ugyanakkor a rendelkezésre álló információk szerint Magyarországon a szigorú és következetes megelőző intézkedéseknek köszönhetően a vírus nincs jelen a házisertés-állományban. Amiért az érintett hatóságok szakemberei mégis kiemelt óvatosságra és a hozott rendelkezések betartására kérnek mindenkit, az az, hogy a betegség nemcsak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással, ragályfogó tárgyakkal és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan tovább terjedhet.

A Nébih a sertéspestissel foglalkozó oldalán felhívja a figyelmet arra is, hogy a disznókat állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladékkal („moslékkal”) tilos takarmányozni. Fontos azt is rögzíteni – emeli ki a hatóság –, hogy az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik.

Fertőtlenítő kapun halad át egy kamion a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen egy korábbi felvételen Forrás: MTI/Balázs Attila

Tönkreteheti a feltörekvő piacokat a sertéspestis

Ami az elemzők és a kormányok, valamint a befektetők aggodalmát a járvány terjedésével kapcsolatban a leginkább táplálja, az az, hogy az élelmiszerárak drágulása mellett, közvetett módon, de padlóra küldheti a leginkább érintett, feltörekvő ázsiai országok piacait is. A CNBC a Capital Economics közgazdászát, James Swantsont idézi, aki szerint, ha a járvány továbbterjed, az komolyan feltolja az inflációs várakozásokat egész Ázsiában, és valamennyire Kelet-Európában is.

Más szóval, az élelmiszerek oly mértékben drágulhatnak a járvány következményei miatt, hogy az dermesztően rossz, a pénzpiacok működésére is kiható inflációs rátákhoz vezethet.

Tajvan szigetén, Kambodzsában, Vietnámban, Oroszországban, Lengyelországban és Romániában a disznóhús a fogyasztói árindex tekintélyes hányadát adja, nagyjából 2 százalékot. Összehasonlításként: más, ezektől eltérő feltörekvő piacokon ez 1 százalék, míg a sertésvésztől leginkább sújtott Kínában 3,5 százalék körül mozog.

Az elemző szerint, ha a kínai infláció tovább növekszik, amely – az ország gazdasági ereje révén – kihat más országokra is.

Ha a sertéshús fogyasztói ára 15 százalékkal emelkedik Kínában, akkor más feltörekvő országokban csak ez az egy tényező 0,3 százalék körüli értékkel tolhatja felfele az árindexeket.

Ez viszont egy végzetes, önmagát gerjesztő folyamattá válhat, ami oly mértékben elszabadíthatja az élelmiszerárakat, amelynek komoly makroökonóimai hatásai is lehetnek. Ha pedig nem sikerül megfékezni a járványt, akkor a további kényszervágott állatok miatt még drágább lesz a megbízható forrásból származó, egyre fogyatkozó számú egészséges sertés.

Zajlik a munka egy oroszországi húsfeldolgozóban Forrás: RIA Novosti/RIA Novosti/Aleksandr Kondratuk

Az eddig elkönyvelt gazdasági veszteség már így is óriási az ázsiai államokban. A június első felében rendelkezésre álló információk szerint:

• Vietnám június elején hivatalosan is állategészségügyi vészhelyzetet hirdetett, mivel a betegség több mint 55 tartományban volt jelen, az érintett állatok száma 2,5 millióra emelkedett.
• Thaiföldön a gazdasági kárérték már 3 milliárd dollárnál jár.
• Kína június elején jelentette be, növelni kívánja sertésimportját, mivel a járvány miatt a hazai ellátók egyre kevésbé tudnak lépést tartani az áremelkedés mellett is meglévő kereslettel.

A nemzetközi állategészségügyi szervezet június első hetének végén közzétett aktuális riportjában, 3972 regisztrált kitörési pontról jelentett világszerte. Ez a szám lényegében hetente növekszik.

A vírus pedig – természetesen – nem kizárólag a Távol-Keleten, illetve Európában van jelen, hanem komoly terhet ró afrikai országokra is. Például a Dél-afrikai Köztársaságra, ahol május végén már négy tartományban volt jelen a fertőzés. Az Africanews pedig arról számol be, hogy eSwatini (a korábbi Szváziföld) június közepén be is tiltotta az élő sertés importját Dél-Afrikából. Onnan csak megbízható vágóhidakról, fertőzésmentes zónákból vesz át vágott húst.

A globális válság adhatja a kiugrási pontot a magyar gazdáknak

Ahogy az Origo akkor megírta, a magyar agrártárca már tavaly ősszel, a járvány globális jelentőségűvé válásakor a gazdák pénzbeli támogatásáról döntött. 2018-ban összesen félmilliárd forint jövedelempótló támogatásra pályázhattak a mangalicatartók az afrikai sertéspestis miatt az agrárminiszter rendelete alapján.

Bár a helyzet sajátos ugyan, de a járvány miatti sertésválságból a magyar állattartók profitálhatnak, hiszen a hús iránti kereslet megnöveli az exportlehetőségeket. Kiss György, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének társelnöke, a Magyar Fajtiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke májusban nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy a hazai sertéstartóknak kedvező lehet, ha megnyílnak a kivitel előtt a távol-keleti, a kínai, a japán és a dél-koreai piacok. Némiképp óvatosságra intő tényező ugyanakkor, hogy a betegség elleni védekezés rendkívül költséges, az állattartóknak szigorú előírásokat kell betartaniuk. Az agráriummal foglalkozó szakemberek is számítanak arra, hogy a sertéshús iránti kereslet növekedésével a hazai sertésárunál is áremelkedés várható, ugyanakkor fontos körülmény a hazai házisertés-állomány eddig megőrzött fertőzésmentessége.

Egy friss ágazati elemzés szerint Magyarország élősertésből és sertéshúsból is nettó importőr volt az elmúlt időszakban. Az élősertés-behozatal 18 százalékkal csökkent az afrikai sertéspestis miatt, a legnagyobb beszállítók Szlovákia, Németország és Csehország voltak. A sertéshúsimport volumene 11 százalékkal nőtt, értéke viszont 1 százalékkal csökkent. A sertéshús 63 százaléka Németországból, Spanyolországból, Lengyelországból és Szlovákiából származott.

A KSH adatai szerint Magyarország élősertés-kivitele 22 százalékkal emelkedett 2018 első tíz hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest.

A legfőbb exportpiacok Románia, Ausztria, Szlovákia és Hollandia voltak.

Az exportpiac viszont így is egyharmadával csökkent az afrikai sertéspestis következtében, az Ázsiába szánt termékeket pedig a cégek más csatornákon keresztül és csak áron alul tudták értékesíteni. Továbbá magasabbak voltak a vállalatok logisztikai, fuvarozási és finanszírozási költségei is. Ez ugyanakkor megváltozhat azért, mert az ázsiai országok húsigénye erőteljes keresletet támaszthat a megbízható húsok iránt, különösen úgy, hogy globálisan is növekszik a világ húsigénye. Például idén januárban Szingapúrral is megszületett a regionalizációs megállapodás, így az afrikai sertéspestis hazai vaddisznóállományban történő előfordulása esetén már nem az egész ország, hanem csak a kitöréssel érintett, illetve a korlátozás alatti területek kerülnek tiltólistára – számol be arról az Agrofórum.

A sertéshús iránti keresletnövekedésnek vannak is látható jelei: a KSH június közepén kiadott jelentése szerint a mezőgazdasági termelői áremelkedés üteme látványos növekedésnek indult. Az élőállatok átlagos drágulásához amellett, hogy a sertések felvásárlási ára meglódult – 16,6 százalékkal volt magasabb a tavaly áprilisinál, míg márciusban még 7,1 százalékkal alacsonyabb volt – a vágómarha drágulása is hozzájárult: idén először volt drágább éves összevetésben. Áprilisban 1,2 százalékkal drágult, míg márciusban még 2,6 százalékkal olcsóbb volt.

Látszik a változás a hazai vágóhidak 2019 első negyedéves teljesítményén is: a vágóhidakon 7 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 1 százalékkal kevesebb baromfifélét és csaknem 4 százalékkal kevesebb sertést vágtak 2019 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ám ezzel egyidejűleg az élő sertés kivitelének volumene 45 százalékkal növekedett, míg az import 14 százalékkal csökkent. Az export 4,4 ezer tonna, az import 9,1 ezer tonna volt.

Az OECD prognózisa szerint globális szinten az egy főre jutó húsfogyasztás 2027-re elérheti 35,4 kilogrammot évente, ami a 2018-as szinthez képest 1,1 kilogrammos növekedést jelenthet.