A tanulmányban rámutattak: a megújult állampapír-stratégia a belföldi finanszírozás erősítésén keresztül mérsékli a külső forrásokra épülő finanszírozás kockázatait.
Az 5 éves futamidejű, sávos, fix kamatozású MÁP+ papírból június első hetében 529 milliárd forintot jegyeztek, amely az eddig tapasztalt legmagasabb egyhetes forgalom a piacon, július közepéig az új konstrukció a harmadik legnagyobb állománnyal rendelkező lakossági állampapírrá vált.
Előretekintve
az 5 éves lejáratú MÁP+ konstrukció a lakossági állampapírpiac egyik piacvezető termékévé válhat,
amely kedvező az államadósság lejárati szerkezetének és az ország külső sérülékenységének szempontjából – írták.
Az értékesítés tapasztalatai alapján az induláskor a lakosságra a meglévő megtakarításainak átcsoportosítása volt jellemző.
A lakosság állampapír-portfóliójának átrendeződése és a MÁP+ iránti kivárás legnagyobb mértékben az Egyéves Magyar Állampapírok (1MÁP) visszaváltásában és csak részleges megújításában tükröződött, emellett a 2MÁP esetében sem újítottak meg egy nagyobb lejáratot.
A jegybank munkatársai úgy vélik: a jövőben a MÁP+ egyre inkább képes lehet az újonnan keletkező jövedelmeket is a megtakarítások felé terelni.
Kiemelték: a MÁP+ fogyasztási-megtakarítási döntésekre és az inflációra gyakorolt hatásának értékelését legkorábban az ősszel beérkező havi és negyedéves adatok elemzése után lehet elvégezni.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi közlése szerint a lakossági állampapírok állománya 2019. első fél évében több mint ötszázmilliárd forinttal, 8067,9 milliárd forintra emelkedett.