Az ipar májusi növekedése az idei legmagasabb adat, márciusban 8,0 százalékos, áprilisban 6,3 százalékos bővülést mért a KSH.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban az előző hónaphoz mérten 1,4 százalékkal nőtt.
A termelés az év első öt hónapjában 6,7 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában.
A KSH jelzése szerint, a bővüléshez a feldolgozóipari alágak nagy többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú járműgyártásban gyorsult a növekedés üteme, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben nőtt.
A várakozásokat felülmúlva, 8,7 százalékra gyorsult az ipari termelés éves növekedése májusban az előző havi 6,3 szzázalékos növekedés után, amit a naptárhatás is támogatott, mivel a munkanap hatástól megtisztított növekedés 6,1 százalékra gyorsult az előző havi 6 százalékról - írja az adatok kapcsán Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.
A bővüléshez a feldolgozóipari alágak nagy többsége hozzájárult.
A legnagyobb súlyú járműgyártásban gyorsult a növekedés üteme, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az ipari átlag alatti mértékben nőtt.
Az adatok arra utalnak, hogy a hazai ipar teljesítménye elvált (decoupling) a kifejezetten gyenge európai és német konjunktúrától, amit egyes új autómodellek hazai gyártásának felfutása, új exportkapacitások üzembe helyezése, valamint az élénk belső kereslet is támogat.
A feldolgozóipari kapacitások további növekedését biztosítja beruházások érdemi növekedése, valamint a soha nem látott mértékű működő tőke beáramlás.
A tavalyi évben a tavalyi uniós forrásbeáramlással közel egyező mértékű, 4,3 milliárd eurót meghaladó működőtőke beruházásról született döntés,
Ám idén már a tavalyi rekordérték közel háromnegyedének megfelelő, 1020 milliárd forintnyi működőtőke beruházást jelentettek be.
A feldolgozóipar kedvező kilátásait tükrözik a némileg csökkenő, de továbbra is igen magas bizalmi indexek, az új rendelések és a megrendelésállomány dinamikus növekedése is. Ezzel szemben a meredeken csökkenő európai konjunktúra, a globális és a kínai gazdasági növekedés lassulása, valamint döntően közvetett hatások miatt a brexit körüli bizonytalanság jelentős kockázatokat jelenthet, bár ezek már eddig is fékezték a növekedést, e negatív hatások nélkül még élénkebb növekedést is mutathatna a hazai ipar - értékeli az elemző.
Hasonlóan látja a helyzetet Németh Dávid, a K&H elemzője. Jelzi, az év hátralévő részében az ipar teljesítményét két egymással ellentétes tényező határozza majd meg.
Egyfelől az elmúlt években indult beruházások eredményeként érkező új kapacitások többletmuníciót adnak az ágazatnak.
Ugyanakkor az egyik legfontosabb felvevőpiac,
az európai gazdaság gyengélkedik, ami kedvezőtlenül érinti a magyar termelést.
Erre utal az is, hogy több gyártóbázis rövidített munkahetet vezet be. Az első öthavi adatokból az látszik, hogy az új kapacitások kompenzálni tudták a lanyha külső keresletet. A kérdés az, hogy ezek a többletkapacitások meddig tudják ellensúlyozni a visszafogott exportkeresletet.
Németh Dávid szerint a jelenlegi kilátások alapján idén 5 százalék körüli növekedés várható a magyar ipartól.