Kölcsey Ferenc 1823-ban írta meg hazafias költészetének legnagyobb remekművét „Hymnus, a' Magyar nép Zivataros századaiból” címmel. A keretes szerkezetű, romantikus jegyeket magán viselő költemény megzenésítésére a Nemzeti Színház 1844-ben írt ki nyílt pályázatot, amelyen Erkel Ferenc – a színház karmestere – győzedelmeskedett. Az „Itt az írás, forgassátok/Érett ésszel, józanon” jeligéjű pályázati anyag sikerének kulcsa az volt, hogy szépen ötvözte a himnuszi magasztosságot és a dallamegyszerűséget, és integrálta a magyar és az európai zenei hagyományokat.
A Himnuszt hivatalosan az 1989-es Alkotmány iktatta be nemzeti jelképeink sorába. A 2012. január 1-jén életbe lépett Alaptörvény alapvetésének I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”.
A „Himnusz megzenésítése” emlékpénzérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a megemlékezés, a figyelemfelkeltés nemzeti értékeinkre. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.
Az emlékérmék előoldalán a nemzeti fohászt szerző Kölcsey Ferenc félalakos ábrázolása jelenik meg, amelyet Franz Eybl litográfiája és Anton Einsle olajfestménye ihletett. A portré hátterében a Himnusz kéziratának töredékesen megjelenő, plasztikusan ábrázolt első versszaka olvasható, amelyet Kölcsey kézjegye zár.
Az emlékpénzérmék előlapján helyezkednek el az érmék kötelező alaki kellékei: felső félköriratban a Magyarország felirat és a 20.000, illetve a 3000 forint értékjelzés, alatta középen a 2019 verési évszám, valamint az ábrázolásba rejtve a BP. verdejel.
Az emlékérmék hátlapján a Himnuszt megzenésítő Erkel Ferenc félalakos ábrázolása látható, amelyet a Pataki József által készített Erkel-portré és a Canzi Ágoston Erkelt megjelenítő kőnyomata ihletett. A portré hátterében balra Erkel Ferenc névaláírása, jobbra a Himnusz szöveggel ellátott kottájának részlete látható. Az emlékérme szélén, balra csúsztatott félköriratban az „A Himnusz megzenésítése · 1844” felirat utal a zenemű születésére, az emlékpénzérme kibocsátásának apropójára. A portré ábrázolásába illesztve jelenik meg az emlékpénzt tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.
Mindkét emlékérme átmérője 52,5 mm, széle recézett. A 20 000 forint névértékű emlékérme 925 ezrelék finomságú ezüstből, míg a 3000 forint névértékű színesfém változat réz (75 százalék) és nikkel (25 százalék) ötvözetéből készült. A 77,76 gramm súlyú ezüstérme tükörfényes (proof), a 76,5 gramm súlyú színesfém érme selyemfényes (BU) kivitelben készült.
Az emlékérmék ezúttal is korlátozott példányszámban jelennek meg: az ezüstérméből 7000, míg a színesfém érméből 5000 darab készíthető.
Az emlékpénzek értékközvetítő és ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében, a „Himnusz megzenésítése” ezüst emlékérme a rendelkezésre álló készlet függvényében a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém emlékpénz egy évig névértéken vásárolható meg az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában, illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban.