A Facebook a bitcoin babérjaira tör?

A betelepülők azt ígérik, beindítják a helyi gazdaságot és segítik a közösség újjászerveződését (illusztráció)

Az elmúlt hetek egyik legforróbb témáját a Facebook szolgáltatta azzal, hogy bejelentette, bevezetné a saját digitális fizetőeszközét, a Librát. Sokan azonnal úgy értelmezték a közösségi média óriás akcióját, hogy azzal a bitcoin kapna egy igen komoly versenytársat a kriptovaluták piacán. Mások azonban úgy vélik, a Libra egyáltalán nem is nevezhető kriptovalutának. Kitörhet a nagy bitcoin-Libra harc, vagy a két fizetőeszköz nem is azonos pályán játszana?

Miközben a digitális fizetőeszközök népszerűsége egyre fokozódik, sokszor még az elemzők is zavarban vannak azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen azonosságok és ellentétek vannak egyes kriptovalutának nevezett eszközök között. A CNBC elemzése most a Facebook által bejelentett Libra kapcsán próbálta tisztázni, összevethető-e a közösségi média gigász projektje a bitcoinnal.

Az egyik legfontosabb különbség, hogy a bitcoinnal történő tranzakciókat részben anonim módon kezeli a blockhain hálózata, amely lényegében egy publikus főkönyvi rendszer. Valójában egy olyan adatbázisról van szó, amelyet független számítógépek hálózata ad ki, a tranzakciók pedig pont a decentralizáltság miatt élveznek kiemelt védelmet.

A központok kérdése fontos különbség lenne a bitcoin és a Libra között Forrás: AFP/Caia Image/Science Photo Library

A Facebook a jelenlegi tervek szerint szintén a blockchain egy fajtáját alkalmazná a Libra esetében, azonban

nagyon fontos különbség, hogy a tranzakciók lebonyolítása mögött konkrét szervezetek állnának.

Itt jönnének be a képbe olyan vállalatok, mint a Visa vagy az Uber, illetve mindazok a partnerek, akik csatlakoznak a Libra Association nevű konzorciumhoz – ez a szövetség volna majd hivatott kezelni a Libra teljes struktúráját. Végső soron tehát a Libra egy olyan centralizált rendszert hozna létre, amelynek irányítását különböző nagyvállalatokra bízná a Facebook.

Hálózatok és középpontok

Ez pedig óriási különbség a bitcoin koncepciójához képest, mely utóbbinak lényege, hogy bárki hozzáférhet a rendszerhez, akinek elég erős számítógépe és megfelelő internetkapcsolata van. Éppen ezért mondják sokan, hogy a Libra nem minősül majd kriptovalutának. A bitcoin és társai mögötti elképzelés ugyanis pont az, hogy kiiktatják a központi közvetítő szereplőket, és teljesen decentralizálják a hálózataikat. A Libra Association azonban ennek pontosan az ellenkezőjét jelentené.

A jelenlegi tervek szerint egyébként a Libra mögött kezdetben 28 alapító tag állna, de a számuk elérné a 100-at, mire 2020 első felében élesben is forgalomba helyeznék a digitális pénzt.

Ez azonban még komoly ellenállásokba ütközhet, elsősorban a szabályozó hatóságok részéről – ráadásul nem is csak az Egyesült Államokban követik árgus szemekkel a Facebook és partnereinek akcióját.

Kriptovaluta lesz a Facebook Libra? Forrás: AFP/NurPhoto/Jaap Arriens

Miközben tehát a bitcoin logikája a teljes decentralizáció és a közvetlen hozzáférés megnyitása, addig a Libra sokkal jobban hasonlít majd egy hagyományos fizetőeszközre, amely mögött nem jegybankok, hanem magáncégek állnak majd. A Libra célja egy olyan határokon átívelő fizetőeszköz létrehozása lenne, amelynek értéke hozzá van kötve egy klasszikus devizákból álló kosárhoz.

Ezzel pedig csökkenteni lehetne a kriptovaluták esetében gyakran előforduló hatalmas volatilitásokat.

Nem véletlen, hogy még a Facebook blockhain projektjének vezetője, David Marcus is úgy nyilatkozott, a Libra inkább hasonlít majd egy hagyományos fizetőeszközre, mint egy kriptovalutára.

A pénz evolúciója

A bitcoin és a Facebook-féle Libra tehát egyaránt a fizetőeszközök evolúciójának elemei, azonban igencsak eltérő módokon – hangsúlyozta Charles Hayter, a CryptoCompare vezérigazgatója. A bitcoin nem függ semmilyen engedélyeztetéstől, teljesen decentralizált, hajlamos a jelentős értékveszteségre, valamint a rendkívül erőteljes árfolyammozgásokra.

A Libra ezzel szemben korlátozza a hozzáférést, sokkal centralizáltabb, illetve hozzá lenne kötve klasszikus devizaárfolyamokhoz

– tette hozzá a szakértő.

Végül az sem elhanyagolható különbség, hogy a Libra sokkal érzékenyebb lenne a kereslet és a kínálat változására. A Libra kibocsátói ugyanis tetszőlegesen módosíthatják a kínálatot, amennyiben a kereslet változik – fenntartva ezzel az árfolyam stabilitását. A bitcoin esetében egészen más a helyzet, mivel ott a kínálatnál szigorú felső korlátot szabtak meg – 21 millióban. Vagyis a bitcoinnál a kereslettől függetlenül fix a maximális kínálat, míg a Libra kibocsátói tetszőlegesen bocsáthatnak ki vagy „égethetnek el" digitális pénzt.