A 300 milliárd dollárt érintő vámtervek elhalasztásának hatására a fő európai index, a Stoxx 600 igen erősen indította 2019 harmadik negyedévét, ráadásul az első félévben 1998 óta már egyébként is a legerősebb féléves emelkedést produkálta.
Eközben az S&P 500 új történelmi csúcson fejezte be a hétfőt, habár napközben magasabban is járt, és ez a hatodik rekordja volt idén.
Eközben az ISM feldolgozóipari index 51,7-re esett a májusi 52,1-ről, de így is jobb lett az elemzői várakozásoknál, így talán még maradhat szufla az amerikai növekedésben.
A BUX 0,8 százalékkal emelkedett, amivel
a régióban a legerősebb teljesítményt nyújtotta, igazodva a pozitív európai hangulathoz.
A vezető részvények közül az OTP az elmúlt időszakra jellemző alulteljesítése után a legnagyobb emelkedést nyújtotta, közel 3 százalékot korrigált felfelé.
Eközben a Mol lefelé vette az irányt, míg a fúzióból származó új Opus részvények bevezetése után a vállalatcsoport több mint 3 százalékos emelkedést mutatott.
Erősödő kamatcsökkentési várakozások adtak újabb lökést a részvénypiacoknak.
Az európai befektetők Christine Lagarde kinevezésének örültek, mivel folytathatja Mario Draghi laza monetáris politikáját,
sőt, tovább lazíthat, amennyiben szükséges. Így újabb mélypontokra szakadtak az európai hozamok, amit az is támogatott, hogy az Európai Bizottság nem indít eljárást az olasz kormány ellen.
Az európai tőzsdék a 2,4 százalékkal felértékelődő milánói tőzsde vezetésével nagyot emelkedtek, így az átfogó európai indexek egyéves csúcsra ugrottak.
A tengerentúlon szinte minden adat kissé rosszabb lett a várakozásoknál, így az ADP ügynökség foglalkoztatási adata, a szolgáltatói menedzser index, a külkereskedelmi deficit, valamint a gyári megrendelések is, amelyek mind támogatták a Fed júliusi kamatcsökkentésével kapcsolatos várakozást.
Ezt aztán a pénteken megjelent, a munkahelyek számának júniusi növekedéséről tanúskodó kedvező adat nagyrészt felülírta, mivel abból az volt kiolvasható, hogy a mostanában jellemző hisztérikus piaci reakciók alapján talán
mégsem olyan „reménytelen" az amerikai gazdaság helyzete, és még sincs szükség a Fed részéről túlzott ütemű kamatcsökkentésre.
A hetet végül 1,2 és 1,9 százalék közötti pluszban fejezték be az amerikai indexek, a német DAX 1,4, a londoni FTSE 1,7, a milánói börze pedig 3,5 százalékkal magasabban zárta a hetet. A hazai tőzsde vezető indexe összességében 1,8 százalékkal emelkedett.
A dollár jelentős erősödést produkált az előző hét végi G20-as fejlemények hatására – miszerint egyelőre lekerül a napirendről az újabb, 300 milliárd dollárnyi importkorlátozás, illetve a Huawei elleni szankciók is enyhülhetnek –, mivel
a megegyezés lehetősége mérsékli a Fed kamatcsökkentéseivel kapcsolatos várakozásokat, ami lökést ad a zöldhasúnak.
A júliusi japán és kínai beszerzési menedzser indexek a vártnál ugyan gyengébbek lettek (világszerte ez a trend tapasztalható), de a pozitív hangulat ellensúlyozásához ez kevés volt.
A hét közepén gyakorlatilag stagnált az euró a dollárral szemben, míg a kedvező részvénypiaci hangulat ellenére erősödött a jen, mivel mind az európai, mind az amerikai hozamok szakadtak.
Ezt követően piacbefolyásoló adatok hiányában nem voltak érdemi mozgások a devizapiacokon. A dollár kissé gyengült az euróval és a jennel szemben, míg az euró valamelyest erősödött a dollár és a jen ellenében.
Olli Rehn, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja megismételte, hogy
minden eszközt mérlegelnek, mivel az euróövezeti gazdaság tartósan gyengélkedhet.
Az EUR/USD keresztárfolyam végül 1,2 százalékkal mozdult el lefelé a múlt hét folyamán. A fenti események hatására a hazai fizetőeszköz 0,3 százalékkal gyengült az euróval, és 1,9 százalékponttal a dollárral szemben. A többi régiós deviza pedig leginkább oldalazott.