A lap cikkírója alapvetően a gazdasági növekedésnek tudja be, hogy
2019 első felében is folytatódott a módosabb – vagyis legalább 25 millió forintjuk kezelését privátbankárra bízó – ügyfelek vagyonának évek óta tartó növekedése, mely idén már az 5 ezer milliárd forintos határt is átlépte.
Nem csak az ügyfelenkénti összegek emelkedtek, hanem az ügyfelek maguk is többen lettek, mintegy ezerrel nőtt az ilyen ügyfélszámlák száma.
A portfóliókban csökkent a likvid eszközök (folyószámla, megtakarítási számla) aránya, miközben nőtt a befektetéseké (befektetési alapok, részvények, állampapírok) - jelezték a K&H-nál. Az Erste viszont a tavasszal kedvezőbbre fordult nemzetközi tőzsdei klímát nevezte meg a bővülés okaként. Az SPB Befektetési Zrt.-nél ismét a fix kamatozású, nemzetközi vállalati kötvények kerültek fókuszba. Az Equilor Befektetési Zrt. tapasztalatai szerint pedig a magasabb, kétszámjegyű hozamot kereső befektetők továbbra is a részvény-, a deviza- és a kötvénypiacon kereskednek elsősorban.
Az ügyfelek természetesen kockázatmentes befektetési lehetőségeket is kihasználtak, alapvetően a nemrég megjelent Magyar Állampapír (MÁP) Pluszba fektetve a pénzük egy részét.
Az Equilor szerint a MÁP Plusz alapvetően a bankbetétektől, befektetési alapokból csatornázhat át pénzt, bár egy hosszabb folyamat eredményeképpen. A Concorde Értékpapír Zrt. arról számolt be, hogy a privátbanki ügyfelei már a MÁP Plusz megjelenése előtt is elsősorban lakossági állampapírokban és tartós befektetési számlán tartották a kockázatmentes befektetéseiket.
Az Erste arról számolt be, hogy az új állampapírba való befektetés céljából több külföldi privátbanki szolgáltatótól is csoportosítottak át vagyont az ügyfelek.
Forrás és további részletek az Mfor.hu oldalán.