Egyre durvábbak az alkuk a hazai ingatlanpiacon

Miközben a hirdetési árak nem csökkennek, egyre lassabbá válik egy-egy ingatlan értékesítése a VIII. és IX. kerületek ingatlanpiacán. „Az érdeklődők egyre több lakást hasonlítanak össze, egyre lassabban döntenek a vásárlásról. Ennek következtében növekszik az átlagos értékesítési idő" – hívta fel a figyelmet Hart Erzsébet, a Balla Ingatlan VIII. és IX. kerületi irodájának szakmai vezetője. – „most inkább csak azok tudták eladni lakásaikat, akik hajlandók voltak nagyobb alkura."

Az ingatlanközvetítők számára ez azt jelenti, hogy a korábbinál lényegesen többször kell megmutatniuk egy-egy lakást az érdeklődőknek, mire az megtalálja a vevőjét.

A csok-változások, azaz július 1-je előtt egyébként a kivárás volt jellemző vevői és eladói oldalon egyaránt, melynek hatására a kínálat is felduzzadt valamelyest. A kivárás természetesen együtt járt a magasan kitartott árakkal, hiszen az eladók bíztak a csok-osok és az egyetemisták nyári rohamában.

Mint Hart Erzsébet szavaiból kiderült,

a csok felhasználók meg is érkeztek az ingatlanpiacra: már július első heteiben több olyan érdeklődővel találkozott, akik babaváró hitel segítségével szerettek volna lakást vásárolni.

És természetesen olyan is akadt közöttük, aki már el is indította a hivatalos ügyintézést.

A növekvő ingatlanértékesítési idő egyre nagyobb alkukat idéz elő a piacon Forrás: --

Ugyanakkor az elmúlt hónapokban leginkább csak azok az ingatlanok keltek el, melyeknél nagyobb alkura nyílt lehetőség. Hart Erzsébet ezzel kapcsolatban egy példát is említett: a IX. kerületben, metró közelében, egy tágas, kétszobás, erkélyes, felújítandó lakás közel 7 százalékos árengedménnyel kelt el. Ilyen mértékű alku az elmúlt hónapokban nem igazán volt jellemző.

Az említett lakásnak a négyzetméterára alulról súrolta a 600 ezer forintos szintet.

Ennél jellemzően magasabb, 600-750 ezer forintos négyzetméteráron cserélnek gazdát most a lakások a két kerületben,

de a pontos összeg többek között az állapottól, környezettől és emelettől is függ – tette hozzá a szakértő.

Számít emellett az egyes területek vonzósága is. Ebből a szempontból a VIII. kerületben leginkább a Corvin-negyed, a Palotanegyed, valamint a körút, azaz a 4-es, 6-os villamos vonala a legkedveltebb a vásárlók körében, de a 4-es metró által érintett részek is fokozatosan fejlődnek. A IX. kerületben továbbra is a Belső-Ferencváros a legfelkapottabb az egyetemek közelsége miatt, de a József Attila lakótelepet is szeretik a vevők a gondozott parkjai és kiváló ellátottsága miatt.

További fontos tényező az értékesítés szempontjából a lakás mérete,

ugyanis a nagyobb lakásokra lényegesen szerényebb a kereslet még mindig, mint a kisebbekre.

Leginkább 35-60 négyzetméteres, lehetőleg kiváló közlekedési adottságú, jó állapotú, külön nyíló másfél-kétszobás lakásokat keresnek a vevők. És persze az is igaz, hogy bár többen szeretnének téglaépítésű lakásban lakni, a panellakásokra is nagy az érdeklődés.

A nagy ingatlanok tehát nem annyira népszerűek: leginkább csak a befektetők vásárolnak nagyobb alapterületű lakásokat, de ők is elsősorban olyanokat, melyeket aztán két kisebb lakásra tudnak bontani. A befektetők kapcsán az ingatlanközvetítő megjegyezte azt is, hogy bár kisebb számban, de továbbra is jelen vannak a piacon.

Számuk csökkenésének oka, hogy olyan olcsón ritkán jutnak lakáshoz, hogy egy felújítás után elfogadható áron tovább tudják értékesíteni azt. Ugyanakkor bérbeadásra változatlanul vásárolnak: ebből a célból elsősorban olyan ingatlanokat keresnek, melyeket egy kisebb, "praktikus átalakítást" követően jó áron ki tudnak adni.

A kiadással persze továbbra sincsenek gondok, mert a kereslet még mindig erőteljes, miközben az árak magasan járnak: az egyszobás lakások bérleti díja is 100 ezer forintnál indul, míg a másfél-kétszobás lakások 130-150 ezer forinttól bérelhetők.